Témánk ezúttal a meteorológiai klímakutató műholdak törénete és munkássága, illetve a velük szoros kapcsolatban álló Nap-megfigyelő űreszközök, melyek együtt szolgáltatnak felbecsülhetetlen (életmentő) adatokat a Nap-Föld kapcsolatok megértéséhez.
1960. április elsején startolt Cape Canaveralről a TIROS-1, az első meteorológiai célú mesterséges hold, s ezzel minőségi előrelépést hozott az időjáráselőrejelzés tudományának. Ma már természetesen elképzelhetetlen lenne az életünk, s brutálisan pontatlanabbak lennének az előrejelzések az űreszközök adatai nélkül. A műholdas-alapú predikció ereje különösen megmutatkozik az olyan extrém helyzetekben, mint az elmúlt hetek Idalia nevű hurrikánjának floridai tombolása. A TIROS késői leszármazottjai nélkül lehetetlen lett volna már akkor megkezdeni az evakuációt a veszélyeztetett észak-floridai területekről, amikor a trópusi vihar még bőven a Mexikói-öböl déli részén járt.
Az adásban említettem, hogy tulajdonomban van fotópapírra előhívva (az OMSZ-archívum egy 2000-es évekbeli selejtezésének eredményeként) egy régi, konkrétan 1973. április 19-én, magyar idő szerint 13:06-kor lesugárzott műholdkép, ami talán csak nekem van már meg a világon. S ez ugye baj, mert a klímaváltozás megértéséhez nagyon fontos lehetne minél több (vagyis tízezer-százezer) régi meteorológiai műholdkép újraelemzése, ám a NASA és a NOAA-archívumai sem őriznek meg mindent. Hogy ne merüljön örökké a feledésbe, íme az én beszkennelt felvételem, egyenesen a műholdas meteorológia hőskorából. Csepp a tengerben.
Ne feledjük el azonban, hogy Földünk éghajlati rendszere egy kívülről hajtott szerkezet, amelynek fő hajtóerejét a Nap sugárzása biztosítja. S ahogy a légköri áramlatok is változnak, a központi csillagunkból érkező "kakaó" sem tekinthető éppen konstansnak. Ennek természetesen felbecsülhetetlen jelentősége van, hiszen a középkori-újkori "kis jégkorszakot" a napsugárzás mindössze 0,24%-nyi ideiglenes csökkenése idézte elő. A naptevékenység vizsgálatára, illetve a geomágneses viharok előrejelzését elősegítendő számos űrszonda kering a Nap-Föld távolság 99%-ánál(!), a Földtől 1,5 millió kilométernyire elhelyezkedő L1 librációs pontja körül csillagunk és bolygónk között. Ide igyekszik a múlt héten indított indiai Aditja-L1 is, és innen készítette a Deep Space Climate Observatory műhold (mely egyszerre figyeli a Napot és a Földet) az alábbi gyönyörű képet bolygónkról 2023. szeptember 4-én, hétfőn, néhány órával az aktuális Sokolébresztő Tilos Rádiós élő adása után.
Ez a felvétel, és sok hasonló a küldetés naponta többször frissülő honlapján is érzékelteti, hogy milyen különleges és törékeny helyen is élünk mi, egy valódi oázisban a kietlen világűr sötétjében. Hogy hogyan vigyáznak kedvenc bolygónkra és a rajta élő emberekre a napszelet, az időjárást és a klímarendszert vizsgáló legfontoabb műholdak, kiderül az adásból. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // képek: NASA, NOAA, Vincze Miklós gyűjteménye
