Áramlástani kísérletek Vincze Miklós fizikussal a Kármán Laboratóriumból a Parallaxis Univerzumban! A Parallaxis Labor második évadának második részében hidegfrontot modellezünk, és látványos felvételeken mutatjuk be, hogy mi történik a melegebb folyadékréteg alá benyomuló nagyobb sűrűségű hideg áramlás terjedése közben. Ráadásul még az is kiderül, hogy mi köze mindennek A köd című filmhez és hogy a kísérletezés közben hasznát vennénk-e a Predator hőlátásának.
Ezúttal egy olyan filmet vizsgáltunk tudományos szempontból a Parallaxisban, ami nem hiányozhat műsorunk repertoárjából: napokkal ezelőtt múlt 10 éve, hogy bemutatták a Gravitáció (2013) című filmet, amely a Sandra Bullock által alakított űrhajósnő történetét mutatja be, amikor többször is életveszélyes helyzetbe kerül a világűrben.
Új tudományos eredményeket tett közzé a galaxisunkról és azon túlról is az európai Gaia űrmisszió. A csillagászok többek között újabb félmillió csillagot katalogizáltak egy sűrű csillaghalmazban, azonosítottak csaknem négyszáz lehetséges kozmikus lencsét, és több mint százötvenezer kisbolygó pozícióját pontosították a Naprendszerben – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden az MTI-vel.
A White Sam októberi részében Tim Burton kultikus Támad a Mars! című alkotásáról beszélgetünk, és egyúttal megmártjuk a lábunkat az űrlényes invázió abszurd világában. Felfedezzük a film retrofuturista világát és stílusát, a falig túltolt karaktereket, és persze magát az invázítót is. Ha kíváncsi vagy, miért vált kultikussá ez a mozi, ne hagyd ki ezt az epizódot! Készülj fel egy utazásra az időben és térben, és csatlakozz hozzánk a White Sam legújabb epizódjában!
Immár harmadik alkalommal köszönthettük Avi Loeb professzort a Harvard Egyetemről a Parallaxis Univerzum műsoraiban: beszélgettünk már a csillagközi űrszondának tűnő Oumuamuáról, és hogy biztonsági mentésként tároljunk minden emberi tudást a Holdon, most pedig egy hihetetlen kutatásról, és az első számú csillagközi meteoritról kérdeztük, hiszen ezen a nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredetűek. Az interjú leíratát, valamint a magyar, illetve az angol nyelvű, magyar felirattal rendelkező változat linkjét a tovább mögött találod!
Áramlástani kísérletek Vincze Miklós fizikussal a Kármán Laboratóriumból a Parallaxis Univerzumban! A Parallaxis Labor második évadának első részében egyebek mellett fényt derítünk a megszokottaktól eltérő vízhullámok néhány igen érdekes tulajdonságára, például elképesztő, repülőgépeket megszégyenítő sebességükre, s kísérletünkkel azt is kiderítjük, hogy védekezhetnénk-e a tengerrengések által kiváltott pusztító árhullámok ellen úgy, hogy egy másik hullámot indítunk a cunami felé.
A Sokolébresztő legfrissebb adásában Avi Loeb professzor vendégeskedett a Harvard Egyetemről, aki nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredetűek. Ufóroncsok az óceán mélyén? Mennyire komoly ez? Mert ha igen, akkor a dolog az Emberiség történetének talán legfontosabb tudományos felfedezése. Ha viszont nem, akkor minek a hírverés?
Az áltudomány kifejezést olyan tevékenységek vagy hiedelmek leírására használjuk, amelyeket nem alapoznak meg tudományos bizonyítékok vagy módszerek, és egyáltalán nem elfogadottak a tudományos közösségben. Legyen az a manapság is roppantul népszerű asztrológia, laposföld vagy chemtrail, a Médiazabálók évadzáró részében ezt a kártékony jelenséget vizsgáltuk, miközben galambok figyeltek és irányítottak minket. A kód: 77 877 563 125!
Több mint hét év telt el a Star Trek Mindenen túl óta, ám most talán bizakodásra okot adó friss hírek érkeztek a Paramount Pictures következő Star Trek mozijával kapcsolatban. A film többször elkezdődött és abbamaradt fejlesztésén túl most úgy hirlik, valóban belekezdenek egy új Star Trek film előkészítésébe. Van rá remény, hogy a stúdió végre valóban elkötelezte magát a tulajdonukban álló egyik legértékesebb franchise folytatása mellett, és az elmúlt évek teketóriázását követően érdemben is továbblendíti a projektet.
Történetünk egy olyan világban játszódik, ahol a jövőből visszaküldött bérgyilkosok végzik el a múltban az áldozataik likvidálását. Azonban minden megváltozik, amikor a főszereplőnknek saját maga lesz a célpontja. A Looper – A jövő gyilkosa egy lenyűgöző és gondolatébresztő sci-fi akciófilm, amely az időutazás kérdését egy új szemszögből közelíti meg.
A befolyásos férj arra gyanakszik, hogy a felesége megcsalja őt, ezért megbíz egy nyomozóirodát. A magánnyomozó azonban aljas módon kettős játszmába kezd. Amikor ugyanis kiderül, hogy a nő valóban félre lépett, a detektív úgy dönt, hogy zsarolni kezdi. Ám a feleség elhatározza, hogy mindent bevall a férjének, így gyilkosunk végzetes lépésre szánja el magát... A Csak még egy kérdés! – a Columbo podcast aktulális részében a Besegít a halál című epizódot vitattuk meg.
Ezúttal az elmúlt közel egy évben felgyülemlett, emailben érkezett hallgatói kérdések megválaszolásának veselkedünk neki, rendkívül érdekes felvetésekkel a gravitációs hullámoktól az idő irányának problémáján át a távoli jövő földlakóinak küldött üzenetekig.
A sokszínűség mindig is jellemző volt a megszámlálhatatlanul sok fajt felvonultató Star Trek franchise-ra: a jól ismert vulkániakon és klingonokon túl megannyi részletesen vagy kevésbé részletesen bemutatott földönkívüli létformák között nehéz eligazodni azoknak, akik bár szeretik, de nem rajonganak Gene Roddenberry világa iránt. Úgy gondoltuk számukra érdekes lehet egy olyan beszélgetés, amelyben a műsorvezetői székben olyan ül, aki kevésbé ismeri a Star Trek részletgazdag univerzumát.
