A kollektív emlékezet furcsaságai az emberek közös tapasztalatainak és történelmi eseményeknek a torzulását vagy elferdítését jelentik. Bár a kollektív emlékezetnek fontos szerepe van a kultúrák és közösségek identitásának formálásában, mégis hajlamos a hibákra és az átírásra – ahogyan az a műsorban is megtörténik! Az X-Akták 11. évadának 4. részéről és a kollektív emlékezet furcsaságairól szól a Parallaxis nevetéssel teli évadzáró adása, fogadjátok sok szeretettel!
A magyar szinkron nagyon fontos szerepet játszik a magyarországi film- és televízióiparban. Az emberek általában könnyebben kötődnek egy filmhez vagy sorozathoz, és ez fokozottan igaz a Star Trek rajongókra. Ki ne emlékezne a sugárvezérlésű szállítóra, az NX Enterprise partikula ágyúira, vagy a Voyager komplett hetedik évadára. Annál is inkább öröm a Különös új világok minőségi szinkronja, aminek Star Trekesítésében Magdinak is hatalmas szerep jutott. Szinkronok és technoblablák az Űrszekerek aktuális epizódjában. Nyomás!
Honnan tudjuk, hogy az Univerzum véges idővel ezelőtt, nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt egy forró "tűzgömbszerűségben" született? A válasz talán meglepőbb, mint gondolnánk, s az is kiderül, hogy űreszközök nélkül nem tudhatnánk ilyen bizonyossággal még azt sem, hogy egyáltalán megtörtént-e az Ősrobbanás.
A James Webb űrteleszkóp több tucat születőben lévő csillagról készített felvételét tette közzé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán. A fotókon a Földtől mintegy 390 fényévre lévő Rio Opiuchi csillagközi felhőben mintegy 50 csillag születése látható, amelyek többsége a Naphoz hasonló. A nyilvánosságra hozott felvételek a bolygók keletkezésének azt az állapotát mutatják, amelyben a Nap is létrejöhetett - olvasható a szakmai beszámolóban amit az MTI szemlézett.
Az Egyesült Államok tizenhét államában lesz megfigyelhető a héten a sarki vagy északi fény, az aurora borealis jelensége – jelezte az alaszkai egyetem geofizikai kutatóintézete hétfőn. A tudományos előrejelzés szerint csütörtökön egy geomágneses viharnak köszönhetően az általában az északi félteke legészakibb területeiről észlelhető jelenség az Egyesült Államok középsőbb részén fekvő térségekből is megfigyelhető lesz majd.
Témánk az 1978-ban készült Superman, mely azóta meghatározó darabja lett a szuperhősös mozifilmek történelmének. A Richard Donner rendezte alkotás új dimenziót nyitott a képregényadaptációk világában. Podcastünkben egyéni szemszögből viszgáljuk a filmet, feltárva annak legkülönfélébb aspektusait. Beszélgetünk a logikai buktatókon, a történet hiányosságain át a szemérmetlen tudománytalanságáról, párducról, oroszlánról és gorilláról, miközben megemlékezünk ennek az ikonikus filmnek a hagyatékáról és jelentőségéről.
Ezúttal 2061-ben járunk, amikor egy magánűrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Europára, hogy a lehetséges élet nyomait kutassa. Az űrjármű egy napkitörés során elveszíti kommunikációs kapcsolatát a Földdel, ráadásul a holdhoz közeledve egy áramlat el is téríti az egységet az eredetileg kijelölt leszállási helyétől. A Parallaxis legújabb részében egy 2013-ban készült alkotás kerül terítékre, Az Európa-rejtély!
A Napkút Kiadó gondozásában jelent meg néhány héttel ezelőtt Magyarország első, mesterséges intelligencia által asszisztált verseskötete, A perceptron gyermekei. A kötetet jegyző Balaskó Ákos, aki a Parallaxis Univerzum hűséges hallgatója is egyben, tudományos megalapozottsággal veszi górcső alá a mesterséges intelligencia és az élővilág viszonyát, szerves egészként vizsgálva a növényi, állati, emberi és mesterséges tudatosság viszonyrendszerét, a medveállatkáktól a mélytanuló algoritmusokig. Eközben felépíti az MI mitológiáját is.
Ezúttal a mesterséges intelligencia világát fedezzük fel: miképpen hat az MI a legkülönfélébb iparágakra? Hogyan változtatja meg a tartalom előállítását, terjesztését és fogyasztását? Megismerkedünk a gépi tanulás alkalmazásaival a tartalom ajánlásában, emellett fontos kérdéseket is felvetünk az MI etikájával és "érzéseivel" kapcsolatban. Csatlakozz hozzánk, és lépj be a mesterséges intelligencia és a média kapcsolatának izgalmas világába!
Ezúttal a Greenland – Az utolsó menedék című 2020-as katasztrófafilm szolgáltatott számunkra kitűnő ürügyet, hogy újra átrágjuk magunkat egyik örökzöld témakörünkön: a különböző méretű és jellegű kisebb égi objektumok Földbe csapódásának elemzésén. Illetve azon, hogy hogyan reagálna egy kihalás szintű esemény fenyegetésére az emberi civilizáció, illetve az Egyesült Államok (ez a kettő Hollywoodban lényegében szinoníma). Ric Roman Waugh rendező alkotása az Armageddon–Deep Impact–Ne nézz fel!-tengely mentén felsorakozó mozikhoz képest attól lesz egyedi, hogy itt kizárólag "alulról", a Gerard Butler által megszemélyesített átlagember és családja nézőpontjából láthatjuk az eseményeket. A NASA és egyéb fontos szervezetek okosságai legfeljebb csak a tévéhíradókon keresztül jelennek meg, Bruce Willis-kategóriás eltérítő űrküldetésről pedig egy szó sem esik. Annál több viszont egy nagy bunkerről, ahova el kell jutni, mégpedig a minden próbálkozás ellenére továbbra is Dániához tartozó Grönlandon.
A Sokolébresztő legújabb adásában Konkoly Thege Miklós (1842–1916) csillagász, meteorológus, mérnök, zeneszerző, vagyis az egyik utolsó igazi polihisztor kalandos életéről, munkásságágáról és napjainkig kiható örökségéről beszélgettünk, amelynek felderítésében Orha Zoltán és Rakétafüst kolléga voltak segítségünkre.
Dr. Fleming egy sikeres pszichiáter meggyilkolja feleségét, és kifinomult taktikákat alkalmazva igyekszik elterelni a gyanút magáról, azonban Columbo aprólékosan összeállítja a látszólag hétköznapi nyomokból a gyilkosság mozaikdarabkáit. Végül a rendkívül megfigyelőképességű detektív rájön az igazságra és leleplezi a gyilkost. Ez a tévéfilm volt az alapja a híres Columbo krimiszériának, amelyet világszerte és itthon is nagy sikerrel vetítenek a mai napig. Ebben a vadonatúj, havonta jelentkező podcastünkben sorra vesszük a sorozat epizódjait.
A legújsabb Sokolébresztőben vendégeink Szalai Sándor professzor és Horváth István voltak, akik a KFKI-ban kollégáikkal a nyolcvanas években kulcsfontosságú műszereket fejlesztettek a Halley-üstököst megközelítő VEGA-1 és -2, és a Mars holdjához indított Fobosz-szondákra. Ez a csapat alkotta meg a világ első valódi "űrrobotját" is, amely nélkül lehetetlen lett volna a mogyoró alakú üstökösmag lefényképezése.
