Aktuális témánk egy rajzolt univerzumba vezet, a képkockák szövegbuborékokkal teli világába, s bár ez az úgynevezett kilencedik művészet már a barlangrajzok óta velünk él, mai formája a 19. század végén alakult ki az Egyesült Államokban. Mára a popkultúra részévé vált ez a tipikusan huszadik századi műfaj, így a szuperhősfilmek- és sorozatok árnyékában feltesszük a kérdést: manapság is tart még, a képregények kora?

Néhány héten belül geológusok kiválasztják azt a helyszínt, amely a legvilágosabban mutatja, hogy az ember hogyan változtatta meg bolygónk felszínének szerkezetét. Olyan helyet választanak, amely szerintük a legjobban szemlélteti, hogy mikor született meg az új korszak, az antropocén, és mikor ért véget elődje, a holocén – írja tudományos rovatában a The Guardian.

Tavaly a Sokolébresztő és a Parallaxis mellett elindult a SzubZsáner és a White Sam, 2023-ban pedig tovább tágul a Parallaxis Univerzum! A megszokott műsoraink mellett elstartol a Médiazabálók, az Űrszekerek – A Star Trek podcast, és a Csak még egy kérdés! – A Columbo podcast, illetve tavasszal a kizárólag a támogatóink számára elérhető Tudományzabálók is! Idén visszatér a SzubZsáner, és jön a Parallaxis 100. adása!

Napelemes autót és egy elektromos motort fejlesztettek ki menetképesre a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén – tájékoztatta az egyetem az MTI-t. Mint írják, a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén világszínvonalú kutatásfejlesztés folyik a hidrogén és a napelem hajtású járművek kialakításában.

Évzáró adásunkban Detre Örs Hunorral beszélgettünk, aki a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetből jött haza Budapestre karácsonyozni, de amúgy a James Webb Space Telescope egyik fő észlelőműszer-elektronikájának, valamint a távcső néhány kritikus mechanikus mozgatórendszerének egyik fő felelőse. Mi más lehetett volna hát a témánk, mint a a jelenleg is Nobel-esélyes kutatásokat végző űrobszervatórium "életének" stresszben és csodálatos felfedezésekben gazdag első éve, melynek épp karácsony napján értünk a végére.

1970-ben Neil Armstrong azt jósolta, hogy még a mi életünkben emberek fognak élni antarktiszi típusú holdi kutatóbázisokon. Tévedett: ötven év telt el az utolsó Apollo-küldetés óta. Az Artemis sikerével viszont a holdutazás ismét napirendre került – és az emberiség jelenlétéhez elengedhetetlen, hogy a Holdon vizet tudjanak előállítani.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer. A négyméteres teleszkópra szerelt egyedülálló spektrográf különlegessége, hogy különálló optikai szálak segítségével egyszerre akár ezer objektumról is tud spektrumot készíteni. A magyar kutatók a Tejútrendszer kémiai fejlődésével, pulzáló változócsillagokkal és távoli galaxisokkal kapcsolatos vizsgálatokban vesznek majd részt – olvasható az intézet MTI-hez eljuttatott közleményében.

Oroszország és Kína között megszületett a tudományos holdállomás létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás – közölte Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezetője szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Boriszov emlékeztetett arra, hogy a két ország a nemzetközi holdbázis megépítéséről 2021-ben memorandumot írt alá. Hozzátette, hogy nemrég megállapodás is született a közös munkáról ezen a területen.

A 2019-es ünnepi podcastünkben egy laza szabad asszociációs ámokfutással örvendeztetjük meg a nagyérdeműt. Kiindulópontunkként a viktoriánus kornak, vagyis a tizenkilencedik század második felének brit karácsonyi hagyományait tettük meg. A műsor második felében nekiesünk kedvenc tudományos híreinknek és átismételjük, mit tanultunk 2019-ben a Naprendszer peremének piszkos hómogyorójáról vagy az Antarktiszról leszakadozó nagyvárosnyi jéghegyekről. S egyúttal az Év Állatának koronázzuk a mindent kibíró Medveállatkát, amely könnyen lehet, hogy épp idén vált a Történelem Első Interplanetáris Lényévé egy holdi karambol eredményeképpen.

Hat évvel ezelőtt mutatták be Jennifer Lawrence és Chris Pratt főszereplésével az Utazók című filmet, ami egy különös romantikus történet modern high-tech köntösbe zárva – és amely a cselekményt meghatározó nagyon erős romantikus szál miatt talán kissé kilóg a Parallaxisban megszokott filmek sorából. Tartsatok velünk az Avalonra és ébredjetek velünk a mélyálomból az év utolsó tudományos és fantasztikus utazásán a Parallaxisban!

Ha jól emlékszem, 2006-ban találkoztam először Balázzsal az Ivánka Pál utcai szinkronstúdióban. Éppen Ted és Emmett bőrébe bújva a tavaly elhunyt Vári Attilával dolgoztak a Queer as Folk magyar változatán. Emlékeztem rá a Szomszédokból, a korai részekben Bakonyi elvtárs fiát játszotta akkor 16 évesen. De ő szólaltatta meg Zoknipócot a Firka Villában, Tyriont a Trónok harcában, és Gollamot a Gyűrűk ura filmekben, valamint Cézárt az új Majmok bolygója filmekben.

Felmenni a világűrbe, sőt, akár "csak" a sztratoszférába is igen nehéz, de onnan épségben visszatérni a Földre sem éppen egyszerű feladat. Hogyan hozzunk vissza egy hasznos terhet a kozmoszból illetve annak határáról? Szóba kerül a probléma néhány buktatója a minap elhunyt Joseph Kittinger legendás 1960-as sztratoszféra-ugrásaitól az Orion-holdűrhajó brutális sebességű kacsázó hazatéréséig.

Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kedden azt, hogy amerikai kutatóknak sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által – írja az MTI.