Russell L. „Rusty” Schweickartot, évadnyitó podcastunk különleges vendégét 1969-ben azzal bízta meg a NASA, hogy repülje be az Apollo-program ikonikus űrhajótípusát, a holdkompot. Ráadásul Schweickartnak a Spider (pók) névre keresztelt űreszköz fedélzetéről a nyílt világűrbe kilépve végre kellett hajtania a „hátizsákos”, vagyis önálló életfenntartó rendszerrel ellátott holdi szkafander első tesztelését is. Az űrsétát követően aztán a két űrhajó szétvált, s a Spider önálló manőverezésbe kezdett: ezzel ő és társa James McDivitt parancsnok lettek az első emberek, akik olyan járművel közlekedtek szabadon az űrben, amely nem volt képes visszatérni a Földre, hiszen csakis a vákuumban való használatra tervezték. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy az Apollo-9 minden idők egyik legambiciózusabb és legkockázatosabb tesztrepülése volt, amelyen a hajók rengeteg kritikus fontosságú rendszerét először próbálták ki. S ha nem sikerült volna mindez tökéletesen, Neil Armstrong nem tehette volna meg „kis lépését” mindössze négy hónappal később a Holdon. De szerencsére minden klappolt, a többi pedig már történelem.

Nemrégiben a New York-i Brightonban található Lézerenergetikai laboratóriumban (Laboratory for Laser Energetics) szétlőttek egy vízcseppet a világ egyik legerősebb lézerével, ami olyan lökéshullámot hozott létre, amely a víz nyomását több millió atmoszférára, hőmérsékletét pedig több ezer fokra emelte. A másodperc töredéke alatt a cseppet átvilágító röntgensugarak nyújtottak először az emberiség számára bepillantást arra, hogyan is viselkedik a víz ilyen szélsőséges körülmények között – írja egy korábbi cikkében a Quanta magazin.

A húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én New Yorkban, Washingtonban és Pennsylvaniában végrehajtott véres terrortámadásokra a National Geographic a 9/11: Egy nap Amerikában című rendkívüli dokumentumfilm-sorozattal emlékezik.

Tim Russ, aki a Star Trek: Voyager című sci-fi sorozatban alakította a vulkáni Tuvok parancsnok-helyettest, legújabb küldetésén a NASA számára segít aszteroidákat detektálni. Russ és öt másik civil csillagász hozzájárult a Patroclus, egy, a Jupiter körül keringő aszteroida észleléséhez – írja a USA Today.

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben – közölte a Cambridge-i Egyetem.

Azzal, hogy a humanoid Atlas robotokat arra képzik ki, hogyan manőverezzen át összetett pályákon, a Boston Dynamics mérnökei új, az emberi viselkedés által inspirált mozgásokat fejlesztenek ki, és a humanoid robotot a határaiig feszítik – írja blogbejegzésében a Boston Dynamics.

Ötemeletes falfestménnyel tiszteleg Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus előtt a Brain Bar jövőfesztivál; a budapesti Krisztina körúton készülő alkotás a szeptember 9-10-i rendezvény előestéjére készül el. A koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésében meghatározó szerepet játszó Karikó Katalin arcképe mellé A jövőt magyarok írják jelmondat kerül majd az óriási tűzfalfestményen – közölte a Brain Bar hétfőn az MTI-vel.

A múlt héten, augusztus 17-én Francia Guyanából Föld körüli pályára állt az Európai Űrügynökség RADCUBE nevű részint technológiai demonstrációs, részint tudományos célú kisműholdja, melyet teljes joggal tekinthetünk magyar űreszköznek. A háromegységnyi cubesatot ugyanis a budapesti C3S Kft. űripari cég készítette, legfontosabb tudományos műszere, a RadMag pedig a kozmikus sugárzásmérés, valamint az ionoszféra és magnetoszféra fizikájának kutatása terén nemzetközi szintű nagypályás játékosnak számító Energiatudományi Kutatóközpont (EK) ötéves fejlesztőmunkájának eredménye. Utóbbinak alighanem a legavatottabb ismerője Dr. Hirn Attila fizikus, az EK Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője (és a REMRED űripari vállalat ügyvezetője). Vele beszélgettem egy jót a RADCUBE-ról és társairól, no meg arról, hogy miért kellett Magyarországnak űrstratégia. 

Egy kisebb meteorid hullott szét a horvátországi Fiume (Rijeka) felett – adta hírül a horvát meteorfigyelő hálózat (HMM) szerdán. Az eset még augusztus 14-re virradóra történt, de a HMM csak most számolt be róla.

Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.

Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok, amelyeknek három új faját azonosították a wyomingi Nagy-vízválasztó-medencében talált fosszíliák elemzésével. Ezek az őskori emlősök néhány százezer évvel a dinoszauruszok eltűnése után jelentek meg.

A Planetocast hetedik, záró adásában alaposan kibeszéljük a magyar sci-fi filmek és sorozatok báját és borzalmát. Nem vagyunk filmkritikusok vagy filmesztéták, de a természettudományos hátteret jól ismerjük, valamint a tudományos-fantasztikus irodalomra és filmművészetre van azért némi rálátásunk. Számtalan jelzővel illetik, és illetjük mi magunk is ezeket az alkotásokat: kultikus, profi, művészi, gagyi, a korszak tévéjáték terméke. A műsorban önkényesen válogattunk, nem törekedtünk a teljességre, olyan alkotásokat említünk, amiket fontosnak érzünk, amiket szeretünk, amikhez emlékek fűznek.

Magyar idő szerint kedd hajnalban sikeresen startolt el a Francia Guyana-i Kourou-ból, a Guyana Űrközpontból a magyar fejlesztésű RADCUBE nanoműhold – közölte Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

A National Geographic egy olyan kezdeményezést indított útjára, amely során arra kérik a kalandvágyókat, hogy osszák meg a kedvenc magyarországi helyeiket a NatGeo térképén. Továbbá a National Geographic is ajánl olyan kivételes területeket, épületeket, amelyeket érdemes felfedezni. Az ajánlások között szerepel a Zselici Csillagpark a Gombos-hegyi pincesor, és persze a hortobágyi Kilenclyukú híd is!