A múlt héten, augusztus 17-én Francia Guyanából Föld körüli pályára állt az Európai Űrügynökség RADCUBE nevű részint technológiai demonstrációs, részint tudományos célú kisműholdja, melyet teljes joggal tekinthetünk magyar űreszköznek. A háromegységnyi cubesatot ugyanis a budapesti C3S Kft. űripari cég készítette, legfontosabb tudományos műszere, a RadMag pedig a kozmikus sugárzásmérés, valamint az ionoszféra és magnetoszféra fizikájának kutatása terén nemzetközi szintű nagypályás játékosnak számító Energiatudományi Kutatóközpont (EK) ötéves fejlesztőmunkájának eredménye. Utóbbinak alighanem a legavatottabb ismerője Dr. Hirn Attila fizikus, az EK Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője (és a REMRED űripari vállalat ügyvezetője). Vele beszélgettem egy jót a RADCUBE-ról és társairól, no meg arról, hogy miért kellett Magyarországnak űrstratégia.
Attilával az 1997-es MANT Űrtáborban, még középiskolás korunkban találkoztunk először. Akkor és ott tátott szájjal hallgathattuk például a zseniális Apáthy István történeteit a KFKI Atomenergia Kutatóintézetében (AEKI) kifejlesztett korszakalkotó "Pille" kozmikus sugárzásmérő rendszerekről, melyek annyira "kapósnak" bizonyultak, hogy Farkas Berci 1980-as repülése után megjárták az összes szovjet-orosz űrállomást, sőt az amerikai űrrepülőgépet is, mindezt a hidegháború csúcspontján. Akkoriban aligha gondolta volna bármelyikünk, hogy egy nap éppen Attila fogja vezetni ennek a kutatócsoportnak a jogutódját, pedig pontosan így történt, s immár a Hold körül keringő majdani Gateway-űrállomásra is készülnek kezeik között a magyar űrdoziméterek.
Bár a műhold rendben pályára állt, a tudományos műszerek, így a RadMag beüzemelése egyelőre még várat magára. Annyi azonban máris komoly fegyverténynek könyvelhető el, hogy egyáltalán sikerült megalkotni egy ilyen kicsiny, kompakt berendezést, mely egyszerre képes érzékelni a kozmikus környezetünkből érkező töltöttrészecskék becsapódását és a mágneses tér változásait (e kettős feladat adja a RadMag rövidítés feloldását). Eddig ilyesmi ugyanis ebben a formában nem létezett. Márpedig ha sikerül a kis eszköz használhatóságát demonstrálni, a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. A kicsiny, könnyű, alacsony fogyasztású RadMag jövőbeli példányai "potyautasként" helyet kaphatnának akár nagy műholdhálózatok, gigantikus műholdseregek tagjainak fedélzetén is, mellyel kiépülhetne egy folytonosan szinte teljes lefedettséget biztosító űridőjárási mérőállomás-hálózat, mely óriási előrelépést jelentene a Nap-Föld rendszer bonyolult fizikai kölcsönhatásainak jobb megértésében. A RadMag és a RADCUBE tehát hatalmas szakmai siker lehet a magyar űriparnak és űrtudománynak, olyasmi, amire teljesen nyugodtan lehetünk büszkék.
Hogy miért küld a NASA ember alakú "fantomot" Hold körüli pályára (gyomrában magyar sugárzásdetektorral) vagy hogy az ISS űrsétáló orosz űrhajósai miért is kaptak összességében nagyobb sugárdózist amerikai társaiknál? A válasz ezekre a kérdésekre és még sok másikra kiderül a legújabb Sokolébresztőből. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Tilos Rádió // fotó: radcube.hu
