Isaac Newton korszakalkotó Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (a természetfilozófia matematikai elvei) című művében már 1687-ben leírta az égi mechanika, a bolygómozgások összes fontosabb összefüggését. Azt is megmutatta, hogy – legalábbis elvileg – lehetséges akármilyen tárgyat a Holdéhoz hasonló Föld körüli röppályára juttatni. Tapasztalati tény, hogy minél gyorsabban dobunk el vízszintesen egy labdát (malomkövet, zongorát, műholdat) annál messzebb esik le. Ám mivel Földünk gömbölyű, léteznie kell egy olyan kezdősebességnek, amelynél leesés helyett az elhajított tárgy körberepüli bolygónkat, s esetleg fejbe talál minket. Ez a sebesség azonban nem kisebb, mint 8 km másodpercenként, ráadásul tovább nehezíti a helyzetet, hogy minél gyorsabban repül az objektum, annál jobban fékezi a légellenállás. Ezért 100 km-nél alacsonyabban – ott gyakorlatilag már vákuum van – nem is érdemes próbálkoznunk. Nem csoda hát, hogy évszázadokat kellett várni, hogy az elméletben végtelenül egyszerű ötlet megvalósuljon.

A Balaton vize jobban algásodik a rövid, intenzív hőhullámok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) vízi mezokozmosz rendszerében végzett első átfogó kutatás előzetes eredményeiből. A nyáron zajlott, egy hónapig tartó kísérletről Vad Csaba, az intézet kutatója számolt be az MTI-nek.

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy hatvankétmillió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

A nagy sonkakagyló, a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon. A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal.

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.

A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak – olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.

A prágai gettó mélyén zúzó mítikus Gólemtől Kempelen Farkas sakkozógépén át Pinocchio és Data parancsnokhelyettes alakján átívelő, évszázadokat felölelő gondolatfüzér bizonyítja, hogy az emberi elme már régóta készíti föl magát a nagy találkozásra. A találkozásra, amely a mostanság óvodába járó generáció életében talán végre tényleg megtörténhet, sőt esetleg már a miénkben is. A pillanatra, amikor egy hús-vér ember szemtől szemben állhat majd egy zavarbaejtően emberszerű, tudatosnak ható mesterséges teremtménnyel, egy androiddal, humanoid robottal. E "lénynek" minden reakciója emberinek tűnik majd, döntései kétségtelenül intelligensek lesznek, s mi mégis azon tanakodunk majd, hogy vajon valóban vannak-e érzései, álmai, intuíciója, vagy csak egy fejlett tanulóalgoritmus dolgozik pozitronikus agyában (bármit jelentsen is ez), melynek fő célja, hogy megtévesszen minket.

A Kanári-szigeteken lévő Gran Telescopio Canarias (GTC) űrteleszkóp és a chilei ALMA teleszkóphálózat segítségével tett felfedezéseikről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című tudományos lapban számoltak be a tudósok.

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban. A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan, aki a Santa Barbara-i Kalifornai Egyetemen kutatócsoportjával a tanulmányt készítette.

Az ősz esti égboltjának feltűnő látványossága bolygószomszédunk, a Mars. Az ókori rómaiak a háború istenségével azonosították, mely titulust minden bizonnyal vöröses színével érdemelte ki, melynek természettudományos magyarázatát a felszínén található homok jelentős vastartalma adja. Átmérője a földinek fele, légköre számunkra mérgező szén-dioxidból áll. A vörös bolygó büszkélkedhet a Naprendszer legnagyobb, bár már kihunyt tűzhányójával. Az Olympos Mons pajzsvulkán huszonkét kilométerre emelkedik a mesterségesen kijelölt marsi tengerszint fölé, és mellette valósággal eltörpülne a legmagasabb földi hegység, a Himalája a maga nyolc kilométeres csúcsaival. Két miniatűr holddal bír. Amíg a Föld és a Hold mérete közel azonos nagyságrendű, addig a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos jóval kisebb anyabolygójánál. Mindkettőt a közeli kisbolygóövből fogta be, majd kényszerítette keringésre.

Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték – derül ki a kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából.

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű.