Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával – ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

A Meteoritkráter Expedíció célpontja a 121 millió éve kőmeteorit formálta, 9 kilométer átmérőjű, tóval fedett svédországi Mien romkráter és krátertó. Az asztroblém felszínalaktani formáit, impaktitjait, – környezettudományi szemmel – talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává.

Bemutatták Rubik Ernő A mi kockánk című könyvét pénteken a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az elmúlt csaknem fél évszázadban világszerte több mint 350 millió példányban elkelt Rubik-kocka történetét, az alkotó ehhez kapcsolódó gondolatait rögzítő kötet a következő hetekben számos külföldi országban is megjelenik.

Negyvenkettő nappal a legutóbbi beszélgetésünk után visszatérve, feltöltődve ugrottunk neki podcastünk új évadjának. Megfelelő agyi és lelkiállapotban ahhoz, hogy olyan általános érdeklődésre számot tartó, fontos kérdések megválaszolását bátorkodjuk megkísérelni, mint hogy létezik-e a Balaton, hogyan nézne ki a valóságban egy anyag-antianyag robbanás, vagy éppen, hogy hogyan határozható meg (ha ugyan egyáltalán), hogy mi és mi nem sci-fi.

Tűéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából.

A hétfői Sokolébresztőben végre-valahára sikerült a stúdióban egyesíteni az "állandó" szakértői csapatot, azaz Werner Norbert és Pál András kollégák is bejöttek a Tilos Rádió stúdiójába, hogy alaposan beszámoljanak az elmúlt heteik, hónapjaik eseményeiről. Barátaink az ezerrel pörgő világjárvány-megszorítások közepette megépítettek és alig két hete beszereltek egy Csehországban készült kisműholdba egy saját fejlesztésű detektort, mellyel a "rejtélyes" kozmikus gammafelvillanások nyomába eredhetnek majd.

Hetedikes, pontosabban mindjárt nyolcadikos lelkes unokahúgunkat eléggé érdeklik a fizikai kísérletek. Így amikor néhány napig nálunk vendégeskedett augusztus elején, elhatároztuk, hogy együtt bemegyünk a laborba és kitalálunk magunknak egy izgalmas, gyorsan megvalósítható “instant” kutatási projektet. A témaválasztásban segítségünkre volt az újra bedurvuló világjárvány miatt sajnos éppen törölt IYPT nemzetközi fizikaverseny egyik feladata, mely a fata morgana, vagyis a hidegvízi délibáb nevű fénytörési jelenség vizsgálatára irányult. Ennek az “általános iskolásított” verzióját hajtottuk végre. A kísérletben mellékesen megmutattuk, hogy azért lehet, hogy a Föld mégsem feltétlenül lapos.

Megfelelő minőségben és mennyiségben rögzítettek adatokat a koronavírus-fertőzés veszélyét minimálisra csökkentő tömegrendezvény formátum kifejlesztésére szervezett hét végi popkoncert-szimuláción a németországi Lipcsében – nyilatkoztak a kutatás vezetői vasárnap.

Magyarország első kereskedelmi, valamint kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdjának üzemeltetésére CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven leányvállalatot alapított a 4iG; a tőzsdei társaság igazgatóságának döntését hétfőn tette közzé a BÉT honlapján.

Magyarországon is bemutatják Gordon Ramsay utazó-főzősműsorát! A sztárséf Tasmania, Dél-Afrika, Indonézia, Louisiana, Norvégia, India és Guyana legtávolibb, legérintetlenebb tájaira látogat – csupa olyan kalandos, nehezen megközelíthető helyre, mely eddig többé-kevésbé fehér folt volt a világ gasztronómiai térképén.

A nyáron három űrszonda is útnak indult a Mars felé, hogy kiegészítsék a jelenleg is aktívan a vörös bolygón és a körölötte húzódó orbitális pályákon dolgozó nyolc űreszköz igen eredményes hálózatát. Az új flotilla legkomolyabb tagja, a NASA Perseverence rovere több szempontból is az emberes marsutazások előkészítésének tekinthető: fedélzetén üzemel majd annak a rendszernek a kicsinyített tesztpéldánya, mely a tervek szerint a jövőbeli automatikus mintahozó szondák és személyzetes űrhajók számára a marsi széndioxid-légkörből állít majd elő oxigént. Ez elsősorban a hazainduláshoz szükséges rakétahajtóművek működéséhez lesz elengedhetetlen. Továbbá "Percy", ahogy a rovert fejlesztői és irányítói becézik, különböző űrruhavédőburkolat-mintákat is magával visz a zord marsi körülmények közé, hogy ezzel segítse bolygószomszédunk első felfedezőinek ruhatervezőit az optimális bevonat megtalálásában. De mikor indulunk már a Marsra, és miért nem vagyunk már ott?

Magyar idő szerint vasárnap este, a floridai Pensacola közelében, a parttól mindössze néhány tucat mérföldnyire sikeresen vizet ért a SpaceX által fejlesztett és készített Crew Dragon "Endeavour" űrhajó kabinja, fedélzetén Doug Hurley és Bob Behnken űrhajósokkal. (Startjukat és kikötésüket az ISS-re annak idején alaposan meg is tárgyaltuk Werner Norbival.) Ahogy ezt magyarul is szinte minden online és offline sajtóorgánum megírta, a tökéletesen sikeres 64 napos küldetés több szempontból is mérföldkő Amerika és a világ űrtevékenységében: ez volt az első alkalom, hogy egy magáncég űrhajója embereket szállított Föld körüli pályára, s ráadásul véget vetett a közel kilencéves nagy kényszerszünetnek, ami a space shuttle utolsó útja óta az orosz Szojuz-űrhajók anyósüléseire száműzte a NASA asztronautáit. Továbbá, a negyvenöt évvel ezelőtti utolsó Apollo-repülés óta (melyről szintén megemlékeztünk itt és emitt) ez volt az első alkalom, hogy amerikaiak vízbe csobbanva érkezzenek vissza a kozmoszból. Mivel már szinte mindent megírtak a sikeres landolásról az azóta eltelt másfél napban, most csak egyetlen apró aggasztó furcsaságra hívnám fel a figyelmet, amelyről a magyar oldalakon, úgy tűnik, kevés szó esett. Ez pedig az istenadta nép laza behajókázása a leszállási területre.

Egy afroamerikai színésznő a hatvanas évek tévéképernyőjén, aki szereplésével új mércét mutatott a szórakoztatóiparnak, és felbecsülhetetlen inspirációt nyújtott a Star Trek előtt felnövekvő női nézőknek, valamint reményt adott a legkülönfélébb etnikai kisebbségeknek. Kevesebben tudják viszont, hogy a színésznő az Enterprise parancsnoki hídja mellett a tényleges űrkutatásban is úttörő szerepet töltött be.

Tegyük föl, hogy van kettő tökéletesen képzett, ugyanannyira tapasztalt, mindenféle orvosi, pszichológiai, szellemi teszten egyformán kitűnő eredményekkel levizsgázott űrhajósjelöltünk, de az egyikük nyolcvan kilót nyom, másikuk viszont csak hatvanat. Melyikük menjen föl? Tekintetbe véve, hogy az emberszállító űrhajókon minden kilogramm pályára állításáért simán elkérnek több tízezer, esetenként százezer dollárnyi pénzt, választásunk nem is lehet kérdéses. Küldjük föl a könnyebb űrhajóst és pakoljunk mellé húszkilónyi remek tudományos kísérletet vagy ellátmányt! Világos, mint a vakablak. Leszámítva, hogy a gyakorlatban láthatóan mégsem így történik, különben nem állhatott volna elő olyan furcsa helyzet, hogy bolygónk világűrt megjárt követeinek alig 10%-a volt nő. Hogyan alakulhatott ez így és meddig tart még ez az arcpirító rendszerhiba? Ennek eredtem nyomába a hétfői Sokolébresztőben!