Pontosabb a mesterséges intelligencia (AI) az orvosoknál a mellrák mammográfiai diagnosztizálásában a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint. Egy amerikai-brit kutatócsoport, köztük a londoni Imperial College és a Google Health szakemberei hozták létre azt az algoritmust, amely mintegy huszonkilencezer nő röntgenfelvételei alapján "tanulta meg" a diagnosztizálást. Az algoritmus a mammográfiai felvételek olvasásában hat orvost múlt felül – olvasható a BBC hírportálján.
A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.
A magyarországi szívtranszplantációs program indulása óta tavaly volt a legtöbb átültetés – közölte az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) pénteken az MTI-vel. A két magyarországi szívtranszplantációs központban hetvenkét szívátültetést végeztek, hatvannégyet a Semmelweis Egyetem Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinikán, nyolcat a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben.
Három év börtönre és hárommillió jüanos, azaz százhuszonhétmillió forintos pénzbírságra ítélték azt a tudóst, akinek kutatásai nyomán tavaly génszerkesztett ikrek születtek Kínában – jelentette Sencsen város egyik kerületi bíróságára hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség hétfőn.
A Tilos rádióban kéthetente hallható műsorunk, a Sokolébresztő utoljára jelentkezett 2019-ben: az adásban visszatértem egy kedves témámhoz, a naprendszerbeli bolygók légköri jelenségeihez (ilyesmiről tartottam már előadást is, ami visszanézhető például itt). Szó esett a Vénuszon uralkodó "megszaladt" üvegházhatásról, mely a földi klímakrízis szempontjából is intő példa lehet, és a Marsról is. Mindez részletesebben a tovább mögött.
Ünnepi podcastünkben egy laza szabad asszociációs ámokfutással örvendeztetjük meg a nagyérdeműt. Kiindulópontunkként a viktoriánus kornak, vagyis a tizenkilencedik század második felének brit karácsonyi hagyományait tettük meg. A műsor második felében nekiesünk kedvenc idei tudományos híreinknek és átismételjük, mit tanultunk 2019-ben a Naprendszer peremének piszkos hómogyorójáról vagy az Antarktiszról leszakadozó nagyvárosnyi jéghegyekről. S egyúttal az Év Állatának koronázzuk a mindent kibíró Medveállatkát, amely könnyen lehet, hogy épp idén vált a Történelem Első Interplanetáris Lényévé egy holdi karambol eredményeképpen.
A fehérjék daganatos elváltozások kialakulásában betöltött szerepét is vizsgálják a pécsi és a debreceni egyetem munkacsoportjai egy több mint egymilliárd forintos uniós támogatású kutatás keretében – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) csütörtökön az MTI-vel.
Fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt sikeresen teljesítette futópróbáját az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója – közölte a NASA pasadenai bolygókutató központja. A december 17-én elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a tíz órán át tartó maratoni próbán a rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra haladt, forgolódott a pasadenai központban. A következő alkalommal a Mars-2020 rover már a vörös bolygó talaján fog haladni – olvasható a központ honlapján közzétett közleményben.
Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében – olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió keddi közleményében.
Több évtizednyi dohányzásellenes kampány után először csökkent világszerte a dohányos férfiak száma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése szerint. Döntő jelentőségű fordulópont következett el a halálos dohányipari termékek elleni harcban – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO igazgatója a dohányzásról közzétett új jelentés bemutatásakor.
A Sokolébresztő hétfői adásában, engedve az emailben és a Tilos rádió online fórumán érkező kérdésözönnek, végre ráfordultam a közelmúltbeli bejelentés apropóján sokakat foglalkoztató témára: hogyan is kell elképzelni a beharangozott, öt év múlva esedékes "magyar űrrepülést"? S akkor már úgy gondoltam, érdemes végigvennünk, hogy kik is voltak az eddigi magyarok, akik hasonló lehetőség közelébe juthattak. Belehallgatunk hát Farkas Bertalan majd' negyven évvel ezelőtti startjának eredeti rádióközvetítésébe, s megbeszéljük, hogy másik kedvenc űrhajósunk, Magyari Béla hogyan kaphatott volna a nyolcvanas években még egy esélyt egy kozmikus utazásra.
Akár néhány centiméter mélyen már lehet víz a Marson – derült ki a Geophysical Research Letters című szaklapban a héten bemutatott tanulmányból. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű felderítőműholdjának és a Mars Odyssey Orbiter nevű műholdjának adatai alapján megállapították, hogy a felszín alatt vízjég jelei észlelhetőek.
Nőtt a veszélyeztetett fajként nyilván tartott hegyi gorillák globális populációja, számuk az újabb állatszámlálás szerint eléri az ezerhatvanhármat – közölte hétfőn a Természetvédelmi Világalap (WWF).
