Október 20-án, szombat hajnalban indul a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség a Japán Űrügynökség által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel pénteken.
A végső tesztek vannak már csak hátra, ezt követően még az idén elindulhat az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel – közölte az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportja.
Régóta ismert, hogy jelentős különbségek vannak az ismerős és az ismeretlen arcok észlelése között. Azt azonban eddig nem tudták, hány arcot ismerhet az ember. Rob Jenkins, az angliai egyetem kutatója és munkatársai a Proceedings B című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez több lépcsős vizsgálatot végeztek.
A kulisszák mögötti videó érkezett a népszerű ismeretterjesztő sorozat, a Kozmosz legújabb évadához: a neves tudósokkal és televíziós scifi veteránokkal fémjelzett produkció folytatását több olyan helyszínen forgatják, ami az emberiség fejlődésében mérföldkőnek számít.
Újabb giroszkópja romlott el a Hubble űrtávcsőnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az űreszköz tartalékos üzemmódban működik. Az űrtávcső legfontosabb eszközei közé tartoznak a giroszkópok, melyek stabilizálják, valamint módosítják a pályáját, ezzel teszik lehetővé tudományos munkájának elvégzését.
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei – mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból – adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.
A Parallaxis állandó szakértőjének, Vincze Miklós elméleti fizikusnak a klímakutatás a szakterülete. Csütörtökön az ELTE "Atomoktól a csillagokig" sorozat részeként "Óceáni áramlások és tornádók a laborasztalon" címmel a különböző folyamatok éghajlati rendszerünkre gyakorolt hatásairól láthatunk egy érdekes előadást Miklós közreműködésével a huszadik születésnapját ünneplő Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium néhány kísérleti eredményén keresztül. Lemaradtál? A Galileo Webcastnek köszönhetően megnézheted!
Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.
Először készült felmérés a negyvenöt év alatti magyarországi kutatók helyzetéről, amelynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, harmincöt év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak jövőjüket – közölte hétfőn az MTA.
Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet. Miután 2015-ben egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelték, egy rövid ideig úgy vélték a csillagászok, hogy az univerzum titokzatos fekete anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja. A Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem (UC) szakértői azonban megcáfolták ezt.
Kedd reggel a Tilos Rádió Sokolébresztő című műsorának vendége Pál András asztrofizikus, a TESS gyors adatfeldolgozását végző programrendszer, az úgynevezett quick-look pipeline egyik felelőse volt. Az új TESS műholdról, exobolygó-kutatásról illetve a műhold naprendszeren belüli alkalmazásáról beszélgetett vele a műsor két házigazdája Miles, valamint a Parallaxis podcast állandó fizikusa, Vincze Miklós. Hallgasd vissza a műsort nálunk!
Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban – hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.
Új fotókat küldtek a Ryugu kisbolygó felszínéről a Hajabusza-2 kutatórobotjai. A képek új információkkal szolgálnak az aszteroida felszínéről. A japán űrügynökség (JAXA) közlése szerint a rovereket szeptember 21-én bocsátotta le a felszínre a Hajabusza-2, az űrszonda júniusban jutott el a Földtől mintegy kétszáznyolcvanmillió kilométer távolságban lévő Ryuguig három és féléven át tartó utazás után.
