2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

Bronteroc okozza majd halálod

Parallaxis #68

2022. június 09. - Parallaxis Univerzum

Legújabb beszélgetésünkben a Ne nézz fel!-t, a Netflix tavalyi szatirikus katasztrófa sci-fijét vitattuk meg történeti és tudományos szempontból egyaránt. Egy olyan filmet, amiben minden egyes karakter valamilyen szempontból idegesítően hülye, viszont talán éppen ettől ad néha fájdalmasan pontos képet az Adam McKay rendező által elénk tárt görbe tükör. A 138 perces műben bőven találunk egyértelmű utalásokat a különböző politikai szélsőségek populizmusára a mély-trumpizmustól a túltolt PC-ig, találkozhatunk a klímaszkeptikusok, oltásellenesek és egyéb "szabadon gondolkodók" jellegzetes érvelési hibáival, a valóság érzékelésére teljes mértékben képtelen politikusokkal, az önmagát kereső, már a karrierje elején kiégett doktorandusszal, az életközépi válságban szenvedő csillagászprofesszorral, illetve a politikai és média-establishment megannyi prototipikus alakjával.

parapod_ep70_cover.png

Bővebben

Az összes bolygó látható lesz a hónap végén

Ráadásként minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor. A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint, amit az MTI szemlézett, amennyiben ez idő alatt hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.

sky-5114499_1280.jpg

Bővebben

Célegyenesben az új Star Trek mozi?

A stúdió 2023. december 22-re tűzte ki a bemutatót

Mióta a Paramount bejelentette, hogy a Kelvin univerzum szereplőinek újraegyesítését tervezi a jövő karácsonykor mozikba kerülő tizennegyedik Star Trek filmben, sokat hallottuk a színészektől, hogy mennyire várják a forgatókönyvet és a végleges gyártási tervet. Most a Paramount stúdió új vezetője is megszólalt – írja a TrekMovie.

quinto_pine_trek.jpg

Bővebben

Színészekkel készült archív interjúkkal készülünk a nyárra

Parallaxis Anno: a Legendák Archívuma

Július 18-tól Parallaxis Anno címmel új podcast-sorozat indul a Parallaxis Univerzumban! A műsorban elsősorban az emTV.hu archívumából válogatunk ismert színművészekkel készült ma már nem, vagy csak nehezen elérhető beszélgetéseinkből, amelyeket jórészt még a kétezres években készítettünk a ParaRádióban. Vendégeink egytől-egyig kötődnek a sci-fi műfajához, sokuk nem csak egy-egy szinkronszerep által.

anno.jpg

Bővebben

Önző sejtek okozzák az időskori hanyatlást

Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás

Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A szakemberek katasztrofális változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian, amit az MTI szemlézett.

old-woman-574278_1280.jpg

Bővebben

Scott Carpenter hajmeresztő kalandjai az űrben

Sokolébresztő #133

A legfrissebb Sokolébresztőben folytattam azt a sporadikusan jelentkező sorozatot, amelyben a hatvan évvel ezelőtti történelemmel párhuzamosan haladva sorra vesszük az akkori aktuális űreseményeket. 1962. májusának végére már elmondhatta az Emberiség, hogy hat küldöttje járta meg a világűrt, két szovjet és négy amerikai. Ezek a számok azonban önmagukban sokkal kevésbé tükrözik az akkori valós űrverseny-erőviszonyokat, mint mondjuk az űrrepülések időtartam-adatai. A szovjet Gagarin és Tyitov rendre másfél illetve huszonöt órát töltött Föld körüli pályán, míg az amerikai Shepard, Grissom, Glenn és Carpenter összesen gyűjtöttek kilenc és fél órányi repülési időt, ráadásul közülük csak az utóbbi kettő állt valóban műholdpályára bolygónk körül. Az sem egy mellékes körülmény, hogy az addigi négy Mercury-repülés közül kettő során enyhén szólva sem sikerült tökéletesen a visszatérés. Arról sorozatunkban már megemlékeztünk, hogy Grissom űrkabinja konkrétan az óceánba veszett a kiemeléskor. Ám Malcolm Scott Carpenter vízreszállása még ennél is drámaibbra sikeredett hat évtizeddel ezelőtt, olyannyira, hogy vízbe csobbanását követően nagyjából másfél órán át azt sem tudta a világ, hogy az asztronauta túlélte-e egyáltalán a leszállást. Ez az érdekességekben bővelkedő egyszemélyes űrutazás volt a 133. Sokolébresztő témája.    

sokol_ep133_cover.png

Bővebben

Öt bolygó látható szabad szemmel a Naptól való távolsága sorrendjében pénteken

A bolygók 2004 decembere óta nem jelentek meg ebben a sorrendben

Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa. Az eget fürkésző koránkelők számára, akik akadálytalanul látják a horizontot kelet és délkelet felé, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz válik láthatóvá, mielőtt a leghalványabb, a Merkúr eltűnik majd a felkelő Nap fényében.

solar-system-11111_1280_1.jpg

Bővebben

Feltérképezték a pompeji vulkánkitörés áldozatainak génkészletét

A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be, amit az MTI szemlézett. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.

pompei.jpg

Bővebben

Megtalálták a "világ legnagyobb növényét"

Közel ötezer éves

Kutatók felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül el Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Közel ötezer éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán, amit az MTI szemlézett.

seagrass.jpg

Bővebben

Kiállítás mutatja be a Műegyetem elmúlt 240 évét

Az elemi részecskéktől a világűrig című ingyenes kiállítás hétfőtől látható

A Műegyetem történetének elmúlt 240 évét mutatja be Az elemi részecskéktől a világűrig című ingyenes kiállítás, amely hétfőtől látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) újonnan átadott látogatóközpontjában – adta hírül az MTI.

web_bme.jpeg

Bővebben
süti beállítások módosítása