2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum

Kisbolygóeltérítés-gyakorlat

Sokolébresztő #141

2022. szeptember 22. - Sokolébresztő

Az aktuális Sokolébresztő témája a NASA Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszondájának küldetése volt, amely hamarosan készakarva nekirepül egy kettős kisbolygó-rendszer egyik tagjának, hogy eltérítse azt. Talán nem olyan iszonyatos túlzás azt állítani, hogy ha annak idején a dinoszauruszoknak is lett volna ilyesmijük, akkor alighanem mi most nem lennénk itt. (Habár - spolóiler! - a következő Parallaxis podcastban Klaudiától megtudjuk majd, hogy 66 millió évvel ezelőtt szupervulkán-kitörések is súlyosbították a helyzetet, hiszen a baj csőstül jön.) Sok szó esett már a Földet fenyegető űrbéli szikla- vas- vagy jégdarabok elleni védekezésről, például a Parallaxis Podcast 51. epizódjában, amelyben az Apollo-9 asztronautájával, Rusty Schweickarttal tárgyaltuk ki a művelet nehézségeit. De a dolog éles kipróbálására nem került sor - egészen mostanáig.

sokol_ep141_cover.png

Bővebben

Óriásbolygók éjszakája a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

Idén közel járnak egymáshoz Naprendszerünk óriásbolygói

Idén közel járnak egymáshoz Naprendszerünk óriásbolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Júniusban a hajnali égen nyílt alkalom gyönyörködni a bolygófüzérben. A négy gázóriás időközben átvándorolt az esti égre, és az ősz folyamán szembenállásba kerülnek a Nappal. Ez különösen kedvezővé teszi megfigyelésüket, ugyanis ilyenkor a legfényesebbek és a legnagyobb látszó átmérőjűek – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló keddi közleményében. Október 1-jén ugyanis Óriásbolygók éjszakája címmel különleges programmal várja a látogatókat az obszervatórium.

4f0fa42ca401745f408d230c27aba33e.jpg

Bővebben

Adj nevet valódi planétáknak

Exobolygók nevét keresi a Nemzetközi Csillagászati Unió

Extraszoláris bolygóknak, avagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a planétákat, amelyek a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig most pályázatot hirdetett húsz olyan exobolygó rendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb űrteleszkóppal is meg fognak figyelni a csillagászok.

exoplanet-6034210_1280.jpg

Bővebben

Az elefántszúnyog mesebeli története

Parallaxis #72

"Isten megteremté a dinoszauruszt, Isten elpusztítá a dinoszauruszt, Isten megteremté az embert, az ember elpusztítá Istent, az ember megteremti a dinoszauruszt..." – fejtegeti a feledhetetlenül férfias fukszos fizikus, pontosabban káosz-szakértő Ian Malcolm (Jeff Goldblum) az 1993-as Mesbeli Jurassic Park című kultuszfilm egyik gyakran idézett jelenetében. "A dinoszaurusz megeszi az embert, az asszony örökli a földet" – teszi hozzá a nem kevésbé feledhetetlen Ellie Settler (Laura Dern) paleobotanikus. Ezzel a néhány mondattal tulajdonképpen kitűnően összefoglalta a forgatókönyvet jegyző David Koepp (vagy az eredeti regényt író Michael Crichton) a Jurassic Park franchise univerzumának leglényegesebb történeti keretét. Az alapvetés kibontása pedig immár két teljes trilógián keresztül, és mindenféle spinoff-sorozaton keresztül le is zajlott, vagyis a sztori talán lezártnak tekinthető, bár az általános nőuralomig mintha sajnos nem jutottunk volna el. De mit tudunk a filmek tudományos valóságtartalmáról mondani, és mit jelentettek a mi életünkben a két Jurassic-trilógia darabjai? Erről szól a Parallaxis legújabb epizódja. 

parapod_ep72_cover.png

Bővebben

A hétvégi show sztárja a Jupiter és a Hold

A Jupiter és a Hold kellemes látványa az új évszak köszöntése

Az északi féltekén szeptemberben kezdődik a csillagászati megfigyelési szezon, amikor az éjszakák kezdenek hosszabbak lenni, megkönnyítve ezzel a csillagok és egyéb égi objektumok megfigyelését. A Jupiter és gyakorlatilag egy telihold kellemes párosával köszönthetjük az új évszakot ezen a hétvégén.

milky-way-4526277_1280.jpg

Bővebben

Feszültségfokozó halasztás az Artemis-korszak előtt

Sokolébresztő #140

A 140. Sokolébresztő témája a startálláson várakozó SLS (Space Launch System, Űr-indítórendszer) óriásrakéta, tetején az Orion Hold-űrhajóval, melynek felbocsájtása ugyan éppen csúszik, de az új korszak hajnala már nagyon közel van. Azt is mondhatjuk, hogy a projekt beharangozásakor emlegetett 2016-os startdátumhoz képest már tényleg bagatell az a néhány hetes-hónapos halasztás, amely elválaszt minket attól, hogy fél évszázad után ismét olyan űrhajó jusson el a Hold térségébe, amely képes embereket szállítani. De mi az oka a késlekedésnek, miért fontos egyáltalán égi kísérőnk közelébe repülni, amikor már jártunk ott, és mi minden más utazik az Orionon kívül az SLS tetején? Végül: mi várható a még távolabbi jövőben? Ezekről elmélkedtünk legkisebb, de egyre nagyobb vendégszakértőnkkel, Rakétafüsttel.

sokol_ep140_cover.png

Bővebben

Az állandó rossz hírek a testi-lelki egészség romlásához vezethet

A probléma nagyobb mértékű, mint gondolnánk

A negatív hírek folyamatos olvasása komoly testi és lelki problémákhoz vezethet egy új tanulmány szerint. A megkérdezett mintegy 1100 ember 16,5 százaléka mutatta a "súlyosan problémás" hírfogyasztás jeleit, ami nagyobb stresszhez, szorongáshoz és az egészségi állapot romlásához vezet. A súlyosan problematikus hírfogyasztás jeleit mutatók 74 százaléka számolt be mentális és 61 százaléka testi problémákról - idézte a brit The Guardian hírportálja a Health Communication tudományos lapban megjelent kutatást.

news-1172463_1280.jpg

Bővebben

Kutatók szerint maga a Föld is lehet egy intelligens entitás

Az asztrobiológusok úgy vélik, hogy ez segíthet az idegenek felkutatásában is

Asztrobiológusok egy csoportja lenyűgöző, sőt egyenesen elmebajos gondolatkísérletet ötlött ki: ha egy Földhöz hasonló bolygó "élhet", akkor lehet-e saját elméje is? A kutatócsoport az International Journal of Astrobiology című folyóiratban jelentette meg a kérdést vizsgáló tanulmányát. Ebben bemutatják a "planetáris intelligencia" gondolatát, amely egy egész bolygó kollektív tudását és megismerését írja le.

illusztracio_agy_fold_sziluett.png

Bővebben

Sci-fi-e a Gyűrűk Ura?

SzubZsáner #7

Szeptemberi adásunk vendége Ivanics Ferenc, a Bakonyi Csillagászati Egyesület elnöke, aki maga is sci-fi rajongó, a Gyűrűk Urát mint regényt viszont már felnőtt korában ismerte meg. Mégis képes science-fictionként tekinteni rá. Az alkotás sikere az univerzumépítésben mutatkozik meg, ezek a nagy sci-fi és fantasy íróknál mind előfordulnak. Tolkiennél is megjelennek különböző kultúrák, nyelvek és fajok, Középfölde maga is egy multikulturális hely.

szub_ep7_cover.png

Bővebben

Monolitokkal a kőkorszaktól az űrkorszakig

Parallaxis #71

Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke 1968-ban olyat alkotott, hogy máig megemlegetjük. Nagyon nehéz azóta például úgy meghallani Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című 1896-os szimfonikus költeményének főtémáját, hogy az embernek ne önkéntelenül is a híres képsor villanjon be, amiben az öntudatra ébredő majomember diadalittasan észreveszi, hogy egy csontdarabot eszközként lehet használni. Innen pedig már csak egy snitt és néhány millió év a Föld körüli pályán üzemelő forgó űrváros. Természetesen a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) című klasszikusra gondolunk, egy valódi "emberiség-költeményre" a mozivásznon, amely azóta is meghatározza, hogy milyennek illik elképzelnünk és éreznünk azt az űrkorszakot, amelyben azóta már igencsak benne élünk. Nagyon jó kérdés, hogy mitől tudott ez a film és a vele egyidejűleg megjelent regény ikonikussá válni: vajon önmagában is ennyire erős, vagy kellett a hatáshoz az is, hogy abban az egyszeri és megismételhetetlen történelmi pillanatban született, amikor az Emberiség megtette első tétova szárnypróbálgatásait a kozmoszban. Erre legalább részválaszt tudunk adni évadnyitó podcastunkban, ugyanis adásunk mindhárom szereplője, Klaudia, Miklós és a most debütáló új műsorvezető-alaptagunk, Géza már csak életkorukból adódóan is lemaradtak az asztronautika hőskoráról. A film mégis működik, minden vontatottsága ellenére, vagy talán épp azért.

parapod_ep71_cover.png

Bővebben

Szojuz-1: az első űrtragédia nyomában | 2. rész

Sokolébresztő #139

Űrös műsorunk, a Sokolébresztő legújabb adásában folytattuk Vlagyimir Mihailovics Komarov tragikus, ötvenöt évvel ezelőtti űrbéli kalandjának kitárgyalását Várhegyi Zsolttal, akivel eléggé kemény forráskritikának vettetük alá az Interneten burjánzó, vadhajtásokkal egyre gazdagodó Komarov-legendát. Előző adásunkban eljutottunk addig, hogy a félig nyitott napelempanelekkel és hibás helyzetmeghatározó rendszerrel bukdácsoló űrhajót, melyben a fedélzeti hőmérséklet az űrkezeslábasban nem éppen kellemesnek mondható 13°C-ra zuhant, a tapasztalt kozmonauta és a földi irányítás kreatív szakembergárdája szinte csodával határos módon rábírta arra, hogy visszainduljon a Föld felé. Ám a java még hátra volt.  

sokol_ep139_cover_good.png

Bővebben

Egészségügyi okok miatt ideiglenesen távozik a Parallaxis Univerzum kreatív producere

Közlemény

Egészségügyi okok miatt távozni kényszerül a 2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum főszerkesztője és kreatív producere, Horváth Ádám Tamás. A 37 éves szakember az elmúlt héten szenvedett agyi érkatasztrófát, jelenleg kórházban ápolják.

Bővebben
süti beállítások módosítása