2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum


Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt

Ez százezer főre hetvennégy plusz halálesetet jelent

2021. július 13. - emTV.hu

Évente több mint ötmillió ember hal meg világszerte a szélsőséges hőmérsékletek miatt. Az elmúlt húsz évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.

Bővebben

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön

Még a Télapó is ledobta a textilt

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban. A skandináv országokban az elmúlt hétvégén szintén rekordközeli hőmérsékleteteket mértek, néhány helyen 34 fokot is – számolt be róla a The Guardian…

Bővebben

Több fa ültetése növelheti a csapadékot Európában

Az erdős területekre több eső hullik, mint a mezőgazdasági területekre

Mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem Légkör- és Klímakutató Tudományos Intézete és a Newcastle-i Egyetem kutatói statisztikai elemzések és modellezés révén.

Bővebben

Kísérletek az ISS-en, avagy mi történik a saláta-palánták szomszédságában?

Planetocast #2

Mindig is foglakoztatott az a kérdés, hogy vajon tényleg őszinte-e a mosolyuk az űrhajósoknak, amikor zöld leveleket rágcsálnak a Nemzetközi Űrállomáson? Ennek eredtünk nyomába a Planetocast legújabb epizódjában. De, hogy elérkezzünk az űrsalátákhoz, több kérdést is körbejártunk.

Bővebben

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában – derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

Bővebben

Meghatározták a csontok egészségéhez szükséges mozgás és alvás mennyiségét ausztrál kutatók

Ausztrál kutatók meghatározták, milyen összetételű a gyerekek ideális napja a csontjaik egészsége szempontjából. A Dél-ausztráliai Egyetem kutatói 804 gyereket vizsgáltak meg, mindannyian 11-13 évesek voltak. A témában a világon elsőként készített tanulmány megállapította, hogy a gyerekeknek több…

Bővebben

Melegedést idéztek elő az északi féltekén Kína légszennyezés elleni erőfeszítései

Az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő Kína erőfeszítései a levegő minőségének a javítására, az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére a Carnegie Tudományos Intézet kutatása szerint.

Bővebben

Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon

Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon – jelentette be szerdán az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS). A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.

Bővebben

A hepatitis C vírus felfedezéséért hárman kapják az orvosi Nobel-díjat

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő…

Bővebben

Tihanyi klímakutatás: a hőhullámok hatására jobban algásodik a Balaton

A Balaton vize jobban algásodik a rövid, intenzív hőhullámok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) vízi mezokozmosz rendszerében végzett első átfogó kutatás előzetes eredményeiből. A nyáron…

Bővebben

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műanyag textilszálak

A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban. A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan,…

Bővebben
süti beállítások módosítása