Környezettudatosság a koronavírus árnyékában

Parallaxis Light #5

2020. április 22. - Parallaxis Univerzum

A Föld napjának ötletét John McConnell békeaktivista vetette fel egy UNESCO konferencián, majd egy évvel később, 1970. március 21-én, az északi féltekén a tavasz első napján tartották meg az első napot, amit ma 175 országban, köztük 1990 óta Magyarországon is megrendeznek. 2009-ben az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az esemény egy felhívás a Föld természeti környezetének megóvására, amihez idén a Parallaxis is csatlakozik.

"Sok évtizeden át az emberi faj háborút viselt a bolygó ellen, és a bolygó most visszatámad"

– mondta António Guterres ENSZ-főtitkár tavaly decemberben, majd januárban figyelmeztetett, a szárazföldek és a vizek felszínének harminc százalékát kellene védelembe venni 2030-ig.

Az RTL Magyarország például azt vallja, hogy az üzleti sikereket felelős környezetvédelmi döntésekkel kell ötvözni, és sokat is tesznek a környezetvédelem jegyében. Ahogy természetesen a National Geographic is, aminek washingtoni központjának növényekkel teli tetőkertjében például méhkaptárok is helyet kaptak.

Eközben forr a Föld, s valóban visszavágni látszik: óriási tüzek pusztítottak Ausztráliában, s mint tudjuk, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás fokozza a futótüzek kockázatát. De mi van akkor, ha ráadásul jön az ügyeletes hülye, és játszani kezd a gyufával, aminek következtében óriási tűz üt ki a csernobili atomerőműhöz közeli erdőkben?

A Kijev megyei rendőrség szerencsére hamar kézre kerítette azt a személyt, aki a Rahivka településnél kitört kisebbik tüzet okozta, amely öt hektáros területen terjedt szét. A faluban lakó 27 éves férfi beismerte, hogy "szórakozásból" gyújtott fel három helyen füvet és szemetet. A szél belekapott a lángokba, és nem tudta eloltani, ami miatt szétterjedt a tűz. A férfi ellen büntetőeljárás indult.

A tűz miatt viszont Kijev magasan a leszennyezettebb levegőjű város lett a világon a QIAir légszennyezettségi adatokat közlő internetes oldal nemrég közölt adatai szerint, ami a csernobili zónában és a szomszédos Zsitomir megyében kitört tüzekre vezethető vissza. A helyiek biztos örülnek, hogy a 2003-as SARS-járvány után kutatók kimutatták, hogy az olyan betegek, akik közepes minőségű levegőjű területen fertőzöttek meg, 84 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik alacsony szennyezettségű levegőjű helyen éltek. Persze a koronavírus-járvány még túlságosan új ahhoz, hogy már ellenőrzött kutatások legyenek a vírus veszélyessége és a levegő minősége között. Még jó, hogy a Nemzetközi Légzőszervi Társaságok Fórumának decemberi tanulmányából megtudhattuk, hogy a légszennyezés csökkenése nyomán gyorsan és jelentős mértékben javul az emberek egészsége.

A Föld Napja Alapítvány honlapján úgy fogalmaz: ez egy cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. Körülbelül tíz évünk maradt a cselekvésre. Viszont valami megváltozott. Ahogy a világ bezárkózik a koronavírus miatt, úgy lélegzik fel a Föld: a bolygónkat szennyező, életmódunkból fakadó károsanyag-kibocsátások jelentősen lecsökkentek, gyakorlatilag olyan életmódot élünk, ami ahhoz kellene, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. A Politico elemzése szerint viszont az óriásvállalatok vezetői nemrég még a környezetvédelmi törekvéseikre koncentráltak, és nagyobb pénzösszegeket tettek félre arra, hogy a márkájuk zöldebbé váljon, addig a járvány után ilyesmire nem lesz tőkéjük, és mindent a fennmaradás érdekében fognak felhasználni. Egyértelmű, hogy egy ilyen szituációban a környezetvédelem az utolsó helyre szorul...