2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában részesült tudományos és fantasztikus podcast & blog

Egy csőrösbálna rekordidejű merülését jegyezték fel amerikai tudósok

2020. október 11. - emTV

Egy Cuvier-féle csőröscet rekordidejű, 3 óra 42 perces merülését dokumentálták amerikai tudósok – számolt be róla a Nature tudományos lap. A mosolygó cet, azaz a Ziphius cavirostris korábban is kitűnő merülési képességeiről volt híres, most azonban a mérések bizonyították, hogy annál is ügyesebb búvár, mint a tudósok eddig vélték.

cuviers-beaked-whale-ziphius-cavirostris.jpg

A mintegy hétméteresre megnövő, nagyjából háromtonnás Cuvier-féle csőröscetek tartják az emlősök között a merülés mélységi rekordját, 2992 métert is. A világ mély tengereiben élnek, a sarki vizeken nem honosak, európai tengerekbe is ritkán jutnak el.

Korábban úgy vélték, tintahalak és más táplálék után kutatva nagyjából 30 percig tudják visszatartani a lélegzetüket, mielőtt kimerülnének az oxigéntartalékaik és fel kellene úszniuk a vízfelszínre, ahol általában két percig tartózkodnak.

Az észak-karolinai partok közelében élő csőröscetek hosszú távú megfigyelése azonban megmutatta, lényegesen hosszabb merülésre is képesek.

A beauforti Duke Egyetem kutatói Nicola Quick vezetésével műholdas nyomkövetőket erősítettek 23 bálnára. Öt év alatt majdnem 3700 mélymerülésükről gyűjtöttek adatokat. A eredmények alapján az élelemszerző merülések időtartamának mediánja (az adatsor középértéke) egy teljes óra volt, vagyis ennyi idő telt el az állatok lemerülése és újabb felbukkanása között. A legtöbb merülés hossza 33 perc és 2 óra 13 perc között váltakozott.

Egy példánynak két extrém búvárkodását is rögzítették, az egyik 2 óra 57 percig, a másik 3 óra 42 percig tartott, az utóbbi lehet a faj különleges merülési képességének határa - írták a kutatók a Journal of Experimental Biology című szaklap friss számában.

"Valószínű, hogy nagyon gazdag volt a táplálékforrás, vagy veszélyt, esetleg zajt észlelhetett, ezek befolyásolhatták a merülés időtartamát"

– írta Nicola Quick. A kutatók feltételezik, hogy a Cuvier-féle csőrösceteknek - egyebek mellett - szokatlanul lassú az anyagcseréjük, valamint más állatokénál nagyobb oxigéntároló kapacitásuk van, ezért képesek ilyen hosszú búvárkodásra.

emTV.hu // MTI // fotó: liveazores.com

tudomany_es_fantasztikum.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr7616214776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása