Petzval József, a főként a Petzval-objektívről híres matematikus, fizikus, mérnök és tanár a hazai tudománytörténet nemzetközileg is elismert alakjai közé tartozik. Írásunkban dióhéjban életének és munkásságának legfontosabb állomásait idézzük fel.

Petzval József Miksa 1807. január 6-án a felvidéki Szepesbélán született Petzval János Frigyes és Kreutzman Zsuzsanna fiaként. Apja, János Frigyes morvaföldről származó tanítócsalád sarja volt, elemi iskolai kántortanítóként, karnagyként és zeneszerzőként működött, ugyanakkor széles látókörű emberként találmányok fűződnek a nevéhez, és dolgozott városi földmérőként is. Cipszer származású feleségétől, a szepesbélai tanító lányától, Zsuzsannától hét gyermeke született. József szintén híres testvéröccse, Ottó Boldizsár mérnök, matematikus, csillagász, tanár volt.

A család nevének találkozhatunk a Petzvál formában történő írásmódjával, József keresztneve a szlovák forrásokban Jozef Maximilián, a német hivatkozásokban Josef Maximilian, az angolban Joseph. A család tipikus közép-európai beágyazottságát jól jellemzi, hogy az apai ági felmenők morvaországi kapcsolódása miatt a csehek, a gyermekek felvidéki születése miatt a szlovákok, az anyai ág cipszer gyökerei miatt a németek, József bécsi működése miatt pedig az osztrákok is magukénak vallják a Petzvalokat, akik közül Józsefről köztudott, hogy mindig is magyarnak vallotta magát.

Alapfokú tanulmányait Késmárkon végezte. A gimnáziumot Podolinban kezdte meg, majd Lőcsén, a premontreieknél folytatta. Nem egyedülálló a tudományok történetében: az osztály egyik leggyengébb számtanosa volt. Egy nyári szünet során apja könyvgyűjteményében meglelt matematika kötetben való elmélyülés viszont gyökeres fordulatot eredményezett, és a leggyengébből az iskola legjobbja lett. Tanulmányait a kassai líceum diákjaként folytatta. 1826-tól a pesti egyetem mérnöki intézetében tanult, és rá két esztendőre mérnöki oklevelét szerzett. Egyetemi kapcsolatait megtartva helyettes tanári státuszban matematikát, geometriát, mechanikát oktatott. Mindeközben a főváros szolgálatában mérnöki munkát végzett. 1835-től a pesti egyetemi ranglétrán feljebb lépve felsőbb mennyiségtant tanított, majd két évre rá a bécsi egyetemen folytatta oktató munkáját. Híres volt jól érthető, sablonokat kerülő, ismeretterjesztő jellegű tanári stílusáról. Az oktatás mellett a felsőbb fizika, azon belül az akusztika és az optika egyes problémáinak elméleti és gyakorlati megoldásával foglalkozott.

A tudománytörténet az optika területén korszakosnak ítéli munkásságát, neve ezzel összefüggésben ismert napjainkban is. Az elméleti vizsgálatai alapján meghatározott ún. Petzval-objektívet Voigtländer bécsi optikus cégével készíttette el. Számtalan optikai elemet, kamerát tervezett és készített, foglalkozott teleszkópokkal és mikroszkópokkal is.

A Természettudományi Társulatnak 1847-ben lett levelező tagja. A bécsi tudományos akadémia 1849-ben választotta rendes taggá. A Matematikai és Természettudományok Osztályában helyet kapva a hazai tudós társaságnak 1873-ban lett kültagja. Érdemeit Ferenc József-renddel ismerték el, udvari tanácsosi méltóságot viselt.

A visszavonultan, magányosan élő, elfelejtett polihisztor 1891. szeptember 17-én a császárvárosban hunyt el, rá két napra helyezték örök nyugalomra Bécsben. Több országban és városban közterület viseli nevét, szobra és emléktáblája áll. Egy 150 kilométer átmérőjű holdkráter, valamint a 3716-os sorszámú, a cseh(szlovák) Antonín Mrkos által felfedezett 13,5 magnitúdós kisbolygó viseli nevét.

emTV.hu