Szeptemberi adásunk vendége Ivanics Ferenc, a Bakonyi Csillagászati Egyesület elnöke, aki maga is sci-fi rajongó, a Gyűrűk Urát mint regényt viszont már felnőtt korában ismerte meg. Mégis képes science-fictionként tekinteni rá. Az alkotás sikere az univerzumépítésben mutatkozik meg, ezek a nagy sci-fi és fantasy íróknál mind előfordulnak. Tolkiennél is megjelennek különböző kultúrák, nyelvek és fajok, Középfölde maga is egy multikulturális hely.

Összehasonlítottuk más híres sagákkal, mint a Csillagok háborúja eredeti trilógiája és a Harry Potter. Az összehasonlítás alapja a hagyományos (nép)mesékben megjelenő archetípusok voltak, mint a főhős, annak származása, a jó és a rossz harca, a segítők, kísérők és mentorok, a gonosz legyőzése és természetesen a varázstárgyak. A kultúrák nyomán elsősorban a tündékről beszéltünk, mint fejlettebb kultúrájú és technológiájú fajról, akiknek a módszerei az alacsonyabb technológiai fejlettségű fajok (hobbitok) számára inkább varázslatnak látszik, holott tudományként is felfogható. Néhány konkrét tárgyról is beszélgettünk. Vajon lehet-e a lembas kenyér superfood, készülhet-e a tünde kötél nanotechnológiából és felfoghatók-e a palantir kövek mint modern telekommunikációs eszközök. A legvégén pedig összefoglaltuk, hogy Tolkien ugyan egyértelműen nem sci-finek szánta a Gyűrűk Urát, sci-fi rajongók vajon felfoghatják-e legalább egyes elemeit akként?

Podcastjeink epizódjai elérhetőek a Facebookon, Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, valamint iTunes-on és Spotify-on is! Kattins és válassz platformot!

emTV.hu // Parallaxis // cikk: Ivanics-Rieger Klaudia