2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum

Alapvető változás történt a bolygónkon

A kutatók az antropocén korszak kezdetét jelző pontot keresik

2023. január 03. - emTV.hu

Néhány héten belül geológusok kiválasztják azt a helyszínt, amely a legvilágosabban mutatja, hogy az ember hogyan változtatta meg bolygónk felszínének szerkezetét. Olyan helyet választanak, amely szerintük a legjobban szemlélteti, hogy mikor született meg az új korszak, az antropocén, és mikor ért véget elődje, a holocén – írja tudományos rovatában a The Guardian.

atombomba_robbanas.jpg

A holocén az utolsó jégkorszak befejeztével kezdődött 11.700 évvel ezelőtt, amikor a Földet korábban elborító nagy gleccserek visszahúzódni kezdtek. Nyomukban a modern ember feltartóztathatatlanul elterjedt a bolygón.

A homo sapiens a holocén alatt virágzott, de terjeszkedésünknek geológiai következményei voltak. Az általunk kitermelt ásványi anyagok, a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével felszabaduló gázok és az általunk termelt radioaktív anyagok alapvető változásokat hoztak a Föld geológiájában.

Ennek eredményeképpen sok kutató véli úgy, hogy a holocénnek vége, és a helyébe lépőnek az antropocén nevet adták, ami első alkalommal ismeri el az embert bolygónk befolyásolójaként. Ami az esemény időpontját illeti, a legtöbben a második világháborút követő évekre utalnak, amikor a világ országai hatalmas gazdasági és ipari expanzióba kezdtek, amit a "nagy gyorsulás" néven ismerünk. Ez váltotta ki az antropocént, állítják.

De hogy pontosan hol kellene megemlékezni erről az átalakulásról, még nem dőlt el. Az antropocén munkacsoport tavaly összeállított egy kilenc helyszínből álló listát, köztük ausztráliai korallzátonyokkal, kanadai iszaprétegekkel és antarktiszi jégmagokkal. Ezek a legjobb jelöltek arra, hogy üledékeikben olyan jelzőket találjanak, amelyek a legjobban demonstrálják az új korszakhoz vezető változásokat.

A tagok szavazatait most számolják, és hamarosan összeállítanak egy szűkített listát a végső elbíráláshoz, amely elindítja azt a folyamatot, amelynek során három másik vezető testületnek is támogatnia kell a javaslatot. A győztest ezután egy rézplakettel jelölik meg. Az egyik ilyen emléktábla az olaszországi Apuliában, Monte San Nicola hegyoldalán található, és a pleisztocén, a holocén előfutárának 2,6 millió évvel ezelőtti kezdetét jelzi.

"Kétségtelen, hogy az emberiség ma már jelentős szerepet játszik bolygónk geológiájának befolyásolásában. kérdés az, hogy melyik pont példázza legjobban ezeket a változásokat"

– mondta Jan Zalasiewicz geológus professzor a Leicesteri Egyetemről, majd hozzátette, hogy az ember által bolygónk geológiájára gyakorolt hatások egyik legfontosabb példája az alumínium.

"A természetben a tiszta fémes alumínium ritkább, mint a tyúkszem. Csak apró mennyiségben létezik. Gyakorlatilag minden alumíniumunk olyan ércekből származik, amelyekben a fém más elemekkel vegyületeket alkotott.

Az elmúlt 100 évben ezeket az oxidokat, hidroxidokat és szilikátokat bányásztuk, feldolgoztuk, és mintegy félmilliárd tonna fémes alumíniumot nyertünk ki belőlük, amelyből az edényektől kezdve a repülőgépekig mindenfélét gyártottunk."

Ezeket az árukat aztán lerakták, amikor már nem voltak használhatóak. Bár némi újrahasznosítás történt, az egykor oly ritka fémes alumínium szétterült a bolygón.

"Önmagában ez biztos jele lenne a távoli jövőben leszálló idegeneknek, hogy valami különleges dolog történik a Földdel ebben az időben"

– tette hozzá. A fémes alumínium megjelenése azonban nem az egyetlen jelzője az antropocénnek. Egy másik példát a plutónium elem szolgáltat. Ez nagyon-nagyon ritka, legalábbis az atomkorszak kezdetéig az volt. A légkörben tesztelt atombombák plutóniumot sugároztak ki, amely könnyen kimutatható mennyiségben leülepedett a talajra.

"Ha megnézzük az antropocén egyes mérőszámait – például az alumíniumot –, akkor az elmúlt évszázadban folyamatosan növekvő mennyiségeket látunk.

De a második világháború végéig nem volt plutónium a földben. Aztán hirtelen rengeteg lett belőle. Ez nagyon jó jelzőtáblává teszi az antropocén kezdetét, és az 1950-es évek elejére teszi a születésének időpontját"

– mondta Colin Waters professzor a Leicesteri Egyetemről. Egy másik egyértelmű jel, hogy egy új geológiai korszakba léptünk, az a faj, amelynek elterjedéséhez hozzájárultunk a Földön, homogenizálva ezzel bolygónk biológiáját. Ilyen például a csendes-óceáni osztriga és a zebrakagyló, amely Eurázsiából a nagy hajók által kibocsátott ballasztvízzel terjedt el, kiszorítva az őshonos kagylókat a bolygó nagy részén, beleértve Észak-Amerikát is.

"Egy másik mutatót a műanyagok szolgáltatnak, amelyek az 1950-es években terjedtek el széles körben, amit a legtöbben az antropocén hajnalának tartanak.

A legfontosabb dolog, amit most el kell döntenünk, hogy az általunk kiválasztott mérőszámok a plutónium, alumínium, műanyag és más változók területén, és közül melyik az, amelyik a legegyértelműbb jelet adja, amelyik alapvető korszakváltást mutat."

– tette hozzá Waters. Ezt a pontot Zalasiewicz is alátámasztotta.

"A távoli jövőben, több tízmillió év múlva a fejlett fajok még képesek lesznek érzékelni, hogyan változtattuk meg a Földet. Ezt most kell felismernünk.

Az összes épületünk és utunk jóval azelőtt porrá fog omlani, de az üledékekben általunk okozott finom változások megmaradnak, és megmutatják, hogy egykoron egy globális civilizáció uralta ezt a bolygót, és ennek maradandó hatásai voltak."

– mondta.

emTV.hu // The Guardian // címlapképünk illusztráció / Pixabay

csik_patreon.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr5918016896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása