Ha minden a tervek szerint halad, még idén, vagyis fél évszázaddal az Apollo-program utolsó holdexpedíciója után ismét ember szállítására alkalmas űrhajó indul égi kísérőnkhöz – igaz egyelőre utasok nélkül. De mi keresnivalója van a 21. század emberének a Holdon? Valósággá válhat-e a sci-fi filmekben és regényekben vázolt jövőkép holdi bázisokkal, városokkal, nyersanyagkitermeléssel? És mi az egésznek az értelme? Ezt bogozgattuk élő beszélgetésünkben.

Kedden negyvenhetedik alkalommal osztották ki a Science-fiction, Fantasy és Horror Filmek Akadémiája által legjobbnak ítélt, ezen műfaji fikcióhoz tartozó alkotások legjobbjait. Ami a Szaturnusz-díj jelöltjeit illeti, a streaming esetében a Disney+ kapta a legtöbb, huszonhat jelölést: tízet a Star Wars univerzumért és tizenhatot a MCU-ért. Aztán a Netflix következett, míg kábeles kategóriában az AMC dominált. A filmes nomináltak sorát tizenkét jelöléssel a Batman vezette fel, köztük a legjobb szuperhősfilm és négy színészi jelölés, majd ezt követte a Rémálmok sikátora tízzel és a Pókember: Nincs hazaút kilenccel. Nézzük mindebből mennyit tudtak győzelemre váltani:

Tudományos és fantasztikus utazásunk dátuma ezúttal 2139, helyszíne pedig egy disztópikus jövőbeli metropolisz. Főhősünk az egy személyben rendőri, bírói és ítéletvégrehajtói jogkörrel rendelkező Dredd bíró. Dredd, akit olyan magával ragadó, sodró alakítással személyesít meg a finom játékáról híres Michael Sylvester Gardenzio Stallone nem az a kifejezetten érzelgős karakter, szinte már-már robotnak tűnik. Mint kiderül, egy kicsit tényleg az. De mit keresett Dredd járgánya a József körúton 1995-ben?

Október végéig várják a szervezők a középiskolás diákok jelentkezését a CanSat műholdépítő verseny magyar fordulójára, amelyen a csapatoknak egy üditőitalos-doboz méretű műholdutánzatot kell elkészíteniük. A CanSat célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése az űrkutatás és az űripar iránt. A versenyt az Európai Űrügynökség (ESA) azzal a céllal hirdeti meg minden évben, hogy a diákok megtapasztalhassák, milyen részt venni egy valódi űrprojektben.

Halloween közeledtével összeszedtünk néhány elborzasztó, a tudományosság kritériumainak nem megfelelő kísérletet az emberiség történelméből. A stanfordi börtönkísérlettől az ember és csimpánz keresztezésén át a levágott fejjel élő kutyákig sorakoznak a borzalmak. 2019-ben készült adásunk felújított változatából az is kiderül, hogy megszólal-e egy, a külvilágtól elzárt gyermek az angyalok nyelvén.

Gene Roddenberry nélkül nem csak egy páratlanul optimista jövőképpel lennénk szegényebbek, de számos televíziós történelmi pillanat is jóval később történt volna meg, ha nincs Star Trek. Emellett fizikusokat, mérnököket is megihletett a sorozat, ami végül praktikus műszaki megoldások elterjedésében nyilvánult meg. Ugyanakkor számos történetet ismerünk a múltból, ami alapján egyértelműen kijelenthető: Roddenberry néha ugyanolyan mértékű akadályt jelentett a Star Trek kiteljesedésében, mint amennyire úttörő volt annak megalkotásában.

A Sokolébresztő témája ezúttal a negyvenöt éve startolt Voyager-űrszondák máig tartó küldetése volt: a Voyagerek a hatalmas gázbolygókat végiglátogatva jelenleg már a csillagközi térben repülnek és néha zavarbaejtő adatokat küldenek haza. Hogyan kezdődött az utazás, ki volt az a zseni, aki észrevette, hogy 175 évente egyszer "egy csapásra" meg lehet ejteni ezt a hatalmas kirándulást, és mit is jelent pontosan az, hogy a Voyagerek "átlépték a heliopauzát"? Ilyesmikről szólt a legújabb Sokolébresztő.

Kassai Ilona kezdetben operettekben játszott, később aztán az ország nagymamája lett. A felvétel idején hatalmas népszerűségnek örvendő Vad Angyal című telenovellában kölcsönözte hangját a mostanság éppen a Dancing with the Stars-ban zsűriző Facundo Arana sorozatbeli nagymamájának. Már csak a magyar változatok tekintetében is megszámlálhatatlan szerepben hallhattuk őt: akár a napokban elhunyt Angela Lansbury magyar hangjaként, akár Minerva McGalagonyként.

Az elmúlt időszak űrtevékenységgel, űrkutatással kapcsolatos eseményeiről számoltak be magyar szakemberek az Űrkutatás Napja 2022 című rendezvényen múlt szerdán Budapesten a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös szervezésében.

Az emberi civilizációt folyamatos veszélybe sodorja a globális felmelegedés: a jégsapkák olvadnak, a tengerek szintje emelkedik és városokat önt el a víz, ugyanakkor a hőhullámokban több millió ember hal meg. Nemzetközi összefogással egy űrállomást és egy nagyjából ezer műholdból álló hálózatot hoznak létre, hogy kordában tudják tartani az időjárást. A Parallaxis aktuális adásában megkezdtük a Gerard Butler főszereplésével öt éve bemutatott Űrvihar című mozi tudományos vizsgálatát.

Minden bizonnyal komoly mozinak szánták a Michael Crichton azonos című regényéből készült filmet, hiszen olyan szereplők kötelezték el magukat a produkció iránt, mint Dustin Hoffman, Sharon Stone, vagy éppen Samuel L. Jackson. Végül azonban a zavarbaejtő történetvezetés és a sokszor érthetetlen és nem kevésbé tudománytalan cselekmények miatt A Gömb elsősorban a lelkünket tapossa.

A Star Trek: Voyager negyedik évadában kiderül, hogy létezik egy úgynevezett omega részecske. A mesterségesen létrehozott, de a sejtések szerint a természetben is megtalálható omega jelenlétét kimutatják a Voyager érzékelői, és életbe lép az úgynevezett Omega Direktíva. Ezen titkos küldetés által kell mindenáron elpusztítaniuk az omegát. A sztori szerint tehát egyetlen molekula akkora energiát egyesít magában, mint egy térhajtómű. De mire gondolhatott a költő? Milyen, a valóság tudományában elméletben létező részecske lehet a sorozatbéli omega alapja? Erre keressük a választ ebben az extravideóban.

Az aktuális Sokolébresztőben visszatérünk a kisbolygóeltérítést kipróbáló DART űrszonda küldetéséhez, de ezúttal már Werner Norbi társaságában és az eredmények ismeretében! Jött ugyanis néhány új érdekesség: tudtátok például, hogy egy cseh csillagász vezetésével fedezték fel az Dimorphost, a kétszáz méternél kisebb átmérőjű űrbéli "sóderkupacot", amit olyan tűpontosan eltalált múlt héten a féltonnás űrszonda? S mit mondott Norbinak ő, Petr Pravec arról, hogy mikorra lehet megállapítani, hogy mennyit lassított a Didymoon néven is emlegetett égitestecske keringésén a frontális űrkarambol?