Témánk a napok aktuákis "mini-űrversenye" az orosz Luna-25 és az indiai Csandraján-3 szondák között, melyek azért indultak útnak, hogy elsőként érjék el a Hold vízjeget rejtegető déli sarkvidékét. A Luna-25 sajnos már kiesett a versenyből, de milyen is volt ennek az űreszköznek a viszontagságos története és mi vezetett a becsapódásához? Kiderül az adásból!
1976-ban szállt le utoljára orosz-szovjet űrszonda simán a Holdra, a Luna-24 jelű mintahozó küldetés keretében. Sőt, még karcosabban fogalmazva: az elmúlt közel fél évszázadban kizárólag kínai űrszondák érkeztek le sikeresen a Hold felszínére, annak ellenére, hogy próbálkozott ilyesmivel Izrael, India és a közelmúltban Japán is. A Luna-25 feladata nem kevesebb lett volna ennek a hiátusnak a megszakításán túl, mint az, hogy megvizsgálja a Hold déli sarkvidékét, amelynek még a közelében sem járt ember-készítette leszállóegység. Kísérőnk déli pólusának néhányszáz kilométeres környezete azért különösen érdekes és fontos, mert az ottani mélyebb kráterekben, illetve a domborzat meredekebb déli lejtőin örök sötétség honol, mely lehetővé tehetné (és a közvetett mérérsek szerint teszi is), hogy ezekben a hidegcsapdákban megmaradjon, sőt, az évszázmilliók során fel is halmozódjon némi üstökös-eredetű vízjég.
A Luna-25 egy éven át tanulmányozta volna robotkarjával, hőáramlásmérőjével, szeizmométerével és persze fedélzeti kameráival a Boguslawsky-kráter északi peremének környékét, potenciálisan forradalmasítva ezzel a Holdról alkotott képünket. Ám nem így történt: egy vezérlési hiba miatt a szonda már két nappal korábban elérte a Holdat, de nem ott, és nem úgy, ahogy kellett volna, hanem darabokra szakadva.
Adásunk idején még nem tudhattuk, de időközben sikeresen landolt viszont a kijelölt másodlagos orosz leszállóhelytől nem is olyan messze az indiai Csandraján-3 leszállóegysége, amint azt élőben közvetítettük a minap a Spacejunkie-s srácokkal. Így az Indiai Űrkutatási Szervezeté, az ISRO-é a diadal: ők érték el elsőként a Hold déli sarkvidékét (tegyük hozzá a rend kedvéért: második próbálkozásra, mert 2019-ben az ő első kísérletüknek is egy vezérlési hiba vetett véget).
Hogyan avatkozott be lépten-nyomon a politika a Luna-25 programjába, s mit tudhatunk az ezt megelőző huszonnégy küldetésről? Miért kellett egy egész falut kitelepíteni a start idejére, és hogyan történt, hogy annak idején egy amerikai kémballonból kiguberált filmre fényképezték le a szovjet tudósok elsőként a Hold túloldalát? Mindez, és még sok egyéb érdekesség is kiderül az adásból. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép, kép: Roszkoszmosz
