Az emberi civilizációt folyamatos veszélybe sodorja a globális felmelegedés: a jégsapkák olvadnak, a tengerek szintje emelkedik és városokat önt el a víz, ugyanakkor a hőhullámokban több millió ember hal meg. Nemzetközi összefogással egy űrállomást és egy nagyjából ezer műholdból álló hálózatot hoznak létre, hogy kordában tudják tartani az időjárást. A Parallaxis aktuális adásában megkezdtük a Gerard Butler főszereplésével öt éve bemutatott Űrvihar című mozi tudományos vizsgálatát.

Minden bizonnyal komoly mozinak szánták a Michael Crichton azonos című regényéből készült filmet, hiszen olyan szereplők kötelezték el magukat a produkció iránt, mint Dustin Hoffman, Sharon Stone, vagy éppen Samuel L. Jackson. Végül azonban a zavarbaejtő történetvezetés és a sokszor érthetetlen és nem kevésbé tudománytalan cselekmények miatt A Gömb elsősorban a lelkünket tapossa.

A Star Trek: Voyager negyedik évadában kiderül, hogy létezik egy úgynevezett omega részecske. A mesterségesen létrehozott, de a sejtések szerint a természetben is megtalálható omega jelenlétét kimutatják a Voyager érzékelői, és életbe lép az úgynevezett Omega Direktíva. Ezen titkos küldetés által kell mindenáron elpusztítaniuk az omegát. A sztori szerint tehát egyetlen molekula akkora energiát egyesít magában, mint egy térhajtómű. De mire gondolhatott a költő? Milyen, a valóság tudományában elméletben létező részecske lehet a sorozatbéli omega alapja? Erre keressük a választ ebben az extravideóban.

Az aktuális Sokolébresztőben visszatérünk a kisbolygóeltérítést kipróbáló DART űrszonda küldetéséhez, de ezúttal már Werner Norbi társaságában és az eredmények ismeretében! Jött ugyanis néhány új érdekesség: tudtátok például, hogy egy cseh csillagász vezetésével fedezték fel az Dimorphost, a kétszáz méternél kisebb átmérőjű űrbéli "sóderkupacot", amit olyan tűpontosan eltalált múlt héten a féltonnás űrszonda? S mit mondott Norbinak ő, Petr Pravec arról, hogy mikorra lehet megállapítani, hogy mennyit lassított a Didymoon néven is emlegetett égitestecske keringésén a frontális űrkarambol?  

Egy mesterséges intelligencia eszköz, amely a szemet vizsgálja, kevesebb mint egy perc alatt pontosan meg tudja jósolni egy személy szívbetegségének kockázatát – állítják kutatók. Az áttörés lehetővé teheti a szemészek és más egészségügyi dolgozók számára, hogy a világ legnagyobb ilyen jellegű tanulmánya szerint egy kamera segítségével, vérvizsgálat vagy vérnyomásmérés nélkül  szív- és érrendszeri szűrést végezzenek.

Az októberi SzubZsánerben Andy Weir: Artemis című regényéről beszélgettünk a NASA Artemis missziójának tükrében meghívott vendégünkkel, Ordasi András csillagásszal, aki sok minden egyéb mellett tudománykommunikációval is foglalkozik, míg a csillagászatot és az űrkutatást nem a hagyományos, megszokott módszerekkel közvetíti.

A NASA nem rég közzétette az első részletes képeket az úttörő mélyűri bolygóvédelmi tesztről, amely során egy űrszonda egy távoli aszteroidának ütközött azzal a céllal, hogy megpróbálják megváltoztatni annak pályáját. A James Webb és a Hubble űrteleszkópok rögzítették a becsapódást a Földtől nagyjából 11 millió kilométerre lévő Didymos aszteroida holdján, a Dimorphos-on.

Huszadik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését a Magyar Tudományos Akadémián csütörtök délután – közölték a szervezők az MTI-vel. Spohn Réka biológus, Bajusz-Rácz Anita és Hetényi Anasztázia vegyészek kapták idén a L'Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat kiemelkedő kutatási eredményeikért.

Mielőtt 1998-ban két különböző filmben is aszteroidák becsapódása fenyegette volna az emberiséget, 1997-ben is két mozi készült azonos, jelen esetben vulkános témában. A katasztrófát merőben más megközelítéssel feldolgozó mozik a kor legnagyobb sztárjait vonultatták fel: míg a Pierce Brosnan és Linda Hamilton főszereplésével készült film a tudományos megalapozottságot helyezte előtérbe, addig Tommy Lee Jones és a szeptemberben drámai körülmények között elhunyt Anne Heche a szórakoztatás olcsóbbik oltárán volt kénytelen feláldozni színészi tehetségét. Aktuális podcastünkben a Tűzhányó és a Dante pokla című alkotások tudományos vizsgálata zajlott – kellő komolysággal.

Hét előadással és interaktív bemutatókkal várják a városligeti intézmény szakemberei az állatkerti szakmai munka és annak tudományos alapjai, az állatkertészet, valamint az állatkerti kulisszatitkok iránt érdeklődőket pénteken. A Fővárosi Állat- és Növénykert szerdai közleménye szerint a programokra elsősorban a felnőtteket, középiskolásokat, valamint általános iskola felső tagozatán tanuló gyermekeket várják.

Bár a kisképernyős Star Trek megjelenések egyre sikeresebbek, a lassan 60 éves franchise filmes jövője továbbra is bizonytalannak látszik, miután nem meglepő hírek szerint a Paramount Pictures törölte a jövő karácsonyra tervezett bemutatót a stúdió megjelenési naptárából – írja a TrekMovie. Jó hír azonban, hogy iparági pletykák szerint Különös új világok címmel szinkronosan érkezik jövőre Anson Mount Star Trek sorozata.

Terrorizmusról és kiberbiztonságról szóló előadásokkal, bűnügyi helyszíneléssel, második világháborús stratégiai hadijátékkal és VR-repülőszimulátorral is várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pénteken.

Kovács Mihály piarista tanár legendás kibernetikai építőkészletének, a Mikromatnak a replikáit is kipróbálhatják a látogatók szeptember 30-án a Kutatók Éjszakáján, a Budapesti Piarista Gimnáziumban, a Neumann Társaság és a Piarista Rend közös programján, amelyen ismeretterjestő előadásokat és interaktív bemutatókat is tartanak.

A mesterséges intelligenciáról, a klímaszorongásról és a magyar kriminalisztika érdekességeiről is lesz szó az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett több mint 250 programon, amelyeket szeptember 30. és október 1-je között tartanak, a Kutatók Éjszakája sorozathoz kapcsolódva, sőt, még a Parallaxis fizikusával is találkozhatsz!