Az 1997-es Kapcsolat (Contact) című alapfilm beskatulyázhatatlanul egyedi, világnézetformáló és örök kedvencünk. Egyike annak a nagyon-nagyon kevés sci-fi mozinak, amiben a "sci" használata épp annyira indokolt, mint a "fi". A huszonhárom évvel ezelőtti nyitóhéten, a clintoni boldog békeidő kellős közepén és az X-akták-korszak csúcspontján a gyanútlan amerikai mozilátogatók tekintélyes része nyilván azért tódult a plázákba, hogy a gallonnyi jeges kóla meg az XXXL popcorn mellé valami kellemesen borzongós, mérsékelten agyatlan ufós filmecskén szellőztesse ki a fejét. Ehelyett súlyos világnézeti dilemmákat és (hollywoodi mércével mérve) sűrű tudományos információáradatot kapott az arcába, no és a szilárd meggyőződést, hogy az Univerzum még annál is sokkal-sokkal-sokkal nagyobb, mint ahogy valaha elképzelte.

Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények viszont arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában.

Az időjárási feljegyzések kezdete óta először mértek 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon, a Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók hihetetlennek és abnormálisnak nevezték. Brazil kutatók február 9-én mérték a rekordmagas hőmérséklete, amely egy Celsius-fokkal magasabb az előző, 19,8 Celsius-fokos rekordnál, amelyet 1982-ben mértek a Signy-szigeten – adta hírül a The Guardian honlapja.

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője.

Mindenki kedvenc megbuherált kémműholdjának, a közel harminc éve pályára állított és azóta is rendületlenül kutakodó Hubble Űrtávcsőnek a páratlan kozmikus felfedezésekig vezető útja nem volt éppen zökkenőmentes. Kezdődött rögtön azzal, hogy a Challanger-katasztrófa miatt jó néhány éves késéssel indulhatott csak el, s amikor végre a Discovery űrsikló 1990 áprilisában pályára állította, hamarosan sokan úgy gondolták, bár ne tette volna. A valaha épített legprecízebb, csak éppen elromlott ellenőrzőműszerekkel kicsiszolt 2,4 méter átmérőjű főtükör egy bődületes leképezési hibával startolt az űrbe. A csillagászok őrjöngtek, a Csupasz pisztoly 2 és 1/2-ben pedig a Hubble a nevezetes kudarcokat bemutató blueskocsma-háttérposzterek egyikeként szerepelt a Titanic, a Hindenburg-zeppelin vagy épp az európai békét 1938-ban "egy emberöltőre biztosító" Neville Chamberlain mellett. 

A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora.

Műsorunkban a kedvenc tudományos és fantasztikus kötődésű, illetve hangzású zenéinkkel foglalkozunk. A teljesség igénye nélkül összeállított listánkon egyaránt helyet kap a szó szerint laboratóriumi körülmények között, a Philips kutatóintézetének két munkatársa által létrehozott, de mindenki számára ismert futurisztikus hangzású zene, vagy olyan ikonikus mű, aminek 1902-es magyarországi bemutatóján még a fiatal Bartók Bélának is leesett az álla. A Deltától az Űrodüsszeián át az X-Aktákig a Parallaxis különleges generációs-élmény adásában!

Negyvenkilenc éve ezekben a napokban érkezett a Holdra az Apollo-14 Antares nevű holdkompja, s benne az ötödik és hatodik ember, akik égi kísérőnk felszínére léptek. A számomra talán legkedvesebb holdutazás kaput nyitott a leszállási hely környezetének részletesebb geológiai feltárása felé, s az Apollo-11 és -12 rövid és óvatos holdsétái után szépen demonstrálta, hogy micsoda lehetőségeket és nehézségeket tartogat a felfedezőknek egy dimbes-dombos holdbéli táj.

A hétfő reggeli Sokolébresztőben, a Tilos Rádióban kéthetente jelentkező állandó műsorunkban ezúttal a Marsról beszélgettünk a Japánból bejelentkező asztrofizikus barátommal, Werner Norberttel. Idén ugyanis már épp hatvan éve próbálkozik az Emberiség űrszondákat küldeni a Marshoz több-kevesebb (az amerikaiak jellemzően kicsit több, az oroszok kicsit kevesebb) sikerrel. De 2020 lehet végre a marskutatás nagy éve: idén rengeteg küldetés indul arrafelé, többek között egy kicsi helikopterrel meg izgalmas kísérletekkel felszerelkezve.

Ahogy jó másfél hónapja olvashattátok és láthattátok, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóiból és oktatóiból verbuválódott UPRA (Universal Platform for Robotics and Aerospace) csapat egy jókora ballont engedett fel a sztratoszférába, a légrétegbe, melyet mostanában igencsak divatos a "világűr határának" nevezni, nem is teljesen alaptalanul. A felbocsájtásnál természetesen stábunk is jelen volt és még akkor és ott megígértük egymásnak az UPRÁ-sokkal, hogy egyszer újra leülünk beszélgetni, hogy megtudjuk, hogyan sikerült a ballon – és a fedélzetén helyet foglaló LEGO-Gagarin – kalandos útja, s mik a repülés tanulságai.

Január 24-től érkezik hazánkba is a legújabb Star Trek sorozat, melyben Patrick Stewart visszatér a legendás Picard kapitány szerepébe. Az új széria debütálását egy kisebb arculatfrissítéssel ünneplő tudományos és fantasztikus podcastünkben a jeles dátumhoz kapcsolódva beszélgetünk egyebek mellett Picard kapitány nevének eredetéről, a Star Trekben megjelenő tudósokról, és a száz éve született Isaac Asimov szerepéről Gene Roddenberry univerzumában, illetve a Star Trek ihletésű tudományos fejlesztésekről, valamint az említésre méltó, megvalósuló technológiákról, miközben tachion-részecskék bombáznak minket a térhajtóműből, és új nyelvet fejlesztünk a számítógép-interfésszel való kommunikációhoz.

Rekordütemben nő egy erősen üvegházhatású gáz légköri koncentrációja annak ellenére, hogy 2017-es jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a globális kibocsátása – derült ki a Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmányból.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

A madárénekek is divatszerűen változhatnak – mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna január 19-i műsorában. A madárénekeket több éve kutató szakember elmondta: a madárénekek vizsgálatához számítógépes elemzésre van szükség, kvázi lekottázzák azt, olyan szonogramokat gyártanak, amelyeken az idő függvényében látják a hangmagasságokat. Hozzátette: egy madárének látványos szótagokból, szillabusokból épül fel, ezek specifikus kombinációja vagy egyéb fizikai paraméterei – például a frekvenciatartomány, a tempó – mind fontos bélyegek lehetnek.