Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.

Az áramlástani hasonlóság elve lehetővé teszi, hogy bolygólégkörök (és óceánok) nagyléptékű folyamatait laboratóriumi kísérletekkel modellezzük. Megfelelően beállított asztali méretű forgókádas kísérleteken keresztül sokat tanulhatunk például a földi klímaváltozás lokális (időjárási) következményeiről, a sarki fény szerkezetéről, de a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról vagy épp a Szaturnusz hatszögletű sarki örvényéről is. A Galileo Webcastben visszanézhető, a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós által megtartott előadás ilyen "planetológia- és klímamotivált" laboratóriumi modellkísérletek közelmúltbeli eredményeibe enged bepillantást.

Péntektől hetente több riporttal jelentkezik az RTL Híradó új, önálló blokkja, a Zöld Hírek. Célja, hogy minél több embert megszólítson és felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. A műsor indulása jó apropó, hogy cikksorozatunkban tovább faggassuk a hazai televíziós piac szereplőit, és ezúttal megtudjuk, mit tesz a környezetvédelem jegyében budapesti székházában az RTL Magyarország.

A Tilos rádióban kéthetente jelentkező Sokolébresztő műsorunk ezúttal a Szovjetunió űrrepülőgépes programjával foglalkozott. Ennek apropójául az szolgált, hogy éppen 31 éve indult útjára a Burán ("hóvihar"), az amerikai space shuttle-re gyanúsan, megtévesztésig hasonlító szovjet katonai űrsikló. Utasok nélküli automatikus repülése tökéletesen sikerült, s nagyot alakított a mostani legerősebb rakétánál (a piros sportkocsit Nap körüli pályára hajigáló Falcon Heavynél) lazán kétszer nagyobb teherbírású Enyergija hordozó is. Mégis, az alig három órás első próbarepülés egyben a program végét is jelentette. Az éppen darabjaira hulló állam ugyanis nem bírta, s nem is akarta már tovább finanszírozni az Enyergija-Burán rendszer működtetésének és további fejlesztésének horribilis költségeit.

Péntektől új rovattal bővül az RTL Híradója. A Zöld Hírek című rovat az RTL Híradón belül önálló tartalmi elemként, saját arculattal jelenik meg, hetente több riporttal. A szerkesztőség célja, hogy – élve az RTL Híradó kiemelkedő nézettsége adta lehetőséggel – minél több embert megszólítson és felhívja a figyelmüket a környezetvédelemre és a klímaváltozásra.

Óvodás szülőként az ember olyan kérdések megválaszolására kényszerül, amelyeken amúgy eszébe sem jutna gondolkodni. Nálunk az elmúlt két hétben éppen Tony Wolf Mesél az erdő című klasszikus könyvsorozata a menő, ami még a 90-es években jelent meg először magyarul, és én is nagyon szerettem annak idején a köteteket, vagyis szerencsére megvoltak itthon és már a második generációt szórakoztatják. Ezekben mindenféle állatok, törpék, óriások, tündérek és hasonlók akcióznak az erdőben.

A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a kultikus Kozmosz sorozat új évadát. A műsort a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.  A Cosmos: Possible Worlds címet viselő új évad lenyűgöző idő- és térbeli utazásra hívja a nézőket 13.8 milliárd év kozmikus evolúcióján keresztül. A sorozat eddig feltérképezetlen területekre merészkedik: visszarepít bennünket egészen az univerzum hajnaláig, hogy onnan – évmilliárdok eseményeit elénk tárva – meg se álljon a futurisztikus 2039-es New York-i világkiállításig, sőt egészen a távoli jövő ismeretlen világáig.

Idén huszonkilencedik alkalommal adták át az IgNobel-díjakat a sokszor pusztán viccesnek látszó, de valójában teljes tudományos igényességgel születő, elgondolkodtató kutatásoknak és szabadalmaknak. Az elmúlt években több magyar díjazott is volt, köztük Dr. Gál József, aki csapatával a pingvinek székelési szokásait kutatta, s akivel exkluzív interjút készítettünk, illetve műsorunkban természetesen kibeszéltük magát a díjátadó ceremóniát, és az idei díjazott kutatásokat is.

A Tilos rádióban futó Sokolébresztő című műsorunkban szerepet cseréltünk: most "állandó szakértő vendégünk", Werner Norbert faggatott engem a klímaváltozás kérdéseiről, tényekről, biztos és bizonytalan állításokról, globális és lokális következményekről. Megbeszéltük, milyen volt bolygónk éghajlata harmincnégymillió éve, ötmillió éve, százezer éve és persze, hogy merre tart mostanság. No és azon is morfondíroztunk, hogy mit kellene tennünk (spoiler: fákat ültetni).

Halloween alkalmából összeszedtünk néhány elborzasztó, a tudományosság kritériumainak nem megfelelő kísérletet az emberiség történelméből. A stanfordi börtönkísérlettől az ember és csimpánz keresztezésén át a levágott fejjel élő kutyákig sorakoznak a borzalmak, és kiderül az is, hogy megszólal-e egy, a külvilágtól elzárt gyermek az angyalok nyelvén. Figyelem! Tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott!

A Tilos rádióban futó Sokolébresztő című műsorunkban – ezúttal egyedül – az október 11-én 85 éves korában elhunyt Alekszej Arhipovics Leonov szovjet kozmonauta kalandos életútjáról meséltem. Leonovot a legtöbben talán úgy ismerhetik, mint az első embert, aki űrsétát tett (1965-ben), de tíz évvel később ő lett a történelmi Szojuz-Apollo szovjet-amerikai űrrepülés parancsnoka is, sőt a (kudarcba fulladt) tervek szerint övé lehetett volna az első lábnyom a Holdon. Hősünk mindemellett festőként is maradandót alkotott; odaát összegyűjtöttem néhány remek sci-fi képét a '60-as évekből, amelyekkel amúgy kissé "elspoilerezte" a szupertitkos szovjet holdprogram egyes részleteit. 

1986. április 26-ának hajnalán, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Csernobil városának közelében működő Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben a huszadik század legsötétebb civilizációs félelmei váltak valósággá, amikor a négyes számú reaktor felrobbant. Az HBO és a Sky 2019-es meglepően sikeres sorozata újra ráirányította figyelmünket a három évtizeddel ezelőtti eseményekre, következményeikre és a tanulságokra. Új podcastunkben ezt a témát és a tévésorozat hitelességének kérdését jártuk körbe, mégpedig alaposan.

A Tilos rádióban futó Sokolébresztő című műsorunk mostantól új időpontban, minden második hétfőn kilenc órától jelentkezik. Első hétfői adásunk időzítése rögtön tökéletesre sikerült: aznap, október 7-én ünnepeltük a Hold túlsó oldalát elsőként lefényképező Luna-3 repülésének hatvanadik évfordulóját. Werner Norbert barátommal (a Forró Univerzum Lendület Kutatócsoport vezetőjével) alaposan utánaolvastunk a négyszáz kilós űreszköz történetének, s elképesztő fordulatokra bukkantunk. Mit keresett egy lezuhant szupertitkos amerikai kémballon fényképezőgépéből kiszerelt film egy 1959-es szovjet holdszondán? És hogyan eshetett meg, hogy a felbocsájtásra előkészített Luna-3 kameráján kishíján rajta maradt a kupak? Ezek és hasonló őrült sztorik kerültek terítékre az adásban, s persze nem feledkeztünk meg az űrkutatás aktuális híreiről sem.

Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok. Nem tudni, az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét – idézte a BBC hírportálja a Development című tudományos lap friss számában megjelent tanulmányt.