Egy hírhedt görög, Paragoulis uralja Miami kaszinóit és fogadóirodáit, de O’Connor admirális megelégeli a bűnt és hadat üzen az alvilágnak. Az ügyet Johnny Firpo hadnagyra bízza, aki mellé akarva-akaratlanul csatlakozik féltestvére, Charlie, a volt szerencsejátékos. Charlie betanítja öccsét a kártyatrükkökre, így együtt szállnak szembe Paragoulisszal és embereivel. A testvérpár ököllel, humorral és stílussal takarítja ki a kaszinókat a Bud Spencer és Terence Hill podcastünk következő, És megint dühbe jövünk (1978) című filmről szóló adásában.

A Mars bolygó a sci-fi filmek örök kedvence, számtalan alkotás fontos helyszíne volt már. Gondoljunk csak a Mentőexpedíció (2015) tudományos hitelességére, a Vörös bolygó (2000) kalandjaira vagy éppen a Total Recall – Az emlékmás (1990) futurisztikus Mars-kolóniájára, amelyet a Parallaxis Podcast aktuális részében vizsgáltuk tudományos szempontból. A filmvásznon látott izgalmakat a valóság sem hazudtolja meg: az utóbbi évek Mars-kutatásai rengeteg új felfedezést hoztak. Az alábbiakban tíz olyan tudományos érdekességet gyűjtöttünk össze a Marssal kapcsolatban, amelyek talán kevésbé kerültek reflektorfénybe, pedig lenyűgöző képet festenek a vörös bolygóról.

Milyen az, amikor amikor a digitális terek nemcsak kiegészítik, hanem részben már helyettesítik is a valóságot? Amikor a közösségi élmények, a játék, a munka, sőt az identitásaink is egyre inkább a virtuális világokban formálódnak? Mi is pontosan a metaverzum, és miért foglalkoznak vele ennyit a techcégek, a marketingesek, sőt a kultúrakutatók? Hol tart most ez a fejlesztés, és hová tart? Lehet-e valódi közösségeket, gazdaságokat, identitásokat felépíteni digitális avatarokkal és platformokon keresztül? Vajon mit veszítünk közben – ha veszítünk egyáltalán – a fizikai valóságból? Ezzel a témával foglalkozik a Médiazabálók évadzáró része.

Mai filmünkben egy átlagos dolgozó kisember felfedezi, hogy az élete és emlékei valójában mesterséges eredetűek. Miután a valódi emlékei nyomába ered, egy marsi lázadás közepébe keveredik, miközben megkérdőjelezi a valóság és az identitás határait. A Parallaxis legújabb részében a Total Recall – Az emlékmás (1990) című filmet vizsgáltuk tudományos szempontból.

Bútorpara Takácséknál, Feri féltékenykedik, Jutka meg titkolózik. Etust egy amerikai ajánlat csábítja, Julcsi cipőt venne apjának, de nem csak a méret a kérdés. Szelényi exneje betoppan, kamasz orvvadászok garázdálkodnak, a csótányirtással pedig gond van. Gábor Gábor üzletel, Bőhm bácsiúr bénázik – csak a szokásos a gazdagréti lakótelepen. Mindez a Lantos utca 8. – a Szomszédok podcast huszonharmadik fejezetében!

Michael Knight és KITT egy különleges, kizárólag alternatív üzemanyaggal hajtott járművek számára indított országos autóversenyre neveznek be, amelynek célja a technológiai újítások bemutatása. Miközben részt vesznek az eseményen, nemcsak a szabotőr kilétére kell fényt deríteniük, hanem egy elszánt riporternő is a figyelmük középpontjába kerül, aki nem mindig tartja szem előtt a saját biztonságát. A Helló, Pajti – a Knight Rider podcast aktuális adásában a Túlbuzgó újságíró (1983) című részről beszélgettünk.

Folytattuk Pál Andrással az űrszemét tematikát a Sokolébresztőben: ahogy egyre több műholdat állítunk Föld körüli pályára, bekövetkezhet-e olyan ütközéslavina, aminek hatására tönkremegy egy csomó műhold, és elzáródik számunkra a világűrbe vezető út? Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, és persze röviden megemlékeztünk Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtti startjáról is.

Mi történik akkor, amikor a médiafogyasztás már nemcsak passzív befogadás, hanem közösségi élmény és identitásformáló erő? Amikor komoly önmeghatározássá, hobbivá, vagy akár életformává válik a rajongás? Mit jelent ma rajongónak lenni? Hogyan szerveződnek, alkotnak, sőt, időnként irányítanak a rajongói közönségek? Hol húzódik a határ a rajongás, a fogyasztás, és a kulturális részvétel között? És hogyan alakítják mindezt a platformlogikák, az algoritmusok, és a márkák, amelyek egyre inkább számítanak a fandomban rejlő gazdasági és érzelmi tőkére? A fandomok koráról szól a Médiazabálók aktuális része.

Bud Spencer és Terence Hill neve egybeforrt a vidám, bunyókkal teli filmekkel – a két színész barátsága és utánozhatatlan párosa generációk kedvence. Bár szinte mindenki ismeri ikonikus közös filmjeiket és jellegzetes poénjaikat, akad jónéhány kulisszatitok, amiről még a rajongók közül is kevesen hallottak. Az alábbiakban 10 kevéssé ismert, ám annál érdekesebb tényt gyűjtöttünk össze a Spencer–Hill-duó közös karrierjéről, elsősorban híres filmjeik forgatásaihoz, illetve A mi hangunk mélyebb című kibeszélő podcast-sorozatunkhoz kapcsolódva.

A filmben a valódi személyről mintázott Amorth atya felhatalmazást kap a pápától, hogy ördögűzést hajtson végre, és feltár egy jelentős összeesküvést a Vatikánon belül. Ahogy Amorth a vizsgálata során halad előre, kiderül, hogy ugyanazzal a démonnal áll szemben, akivel korábban a katolikus egyház már megvívta harcát. A Screamcast legújabb részében A pápa ördögűzője (2023) című filmről beszélgettünk.

A legújabb Parallaxisban egy olyan jelenkori társadalmat ismerhetünk meg, ahol az emberek mindennapi életét technológiai csodák és felvilágosult társadalmi normák határozzák meg. A Holnapolisz (2015) a tudomány, a jövőbeli társadalom, a technológia fejlődésének etikai kérdéseit feszegeti, miközben arra a kérdésre is választ keres: hogyan hatnak a tudományos újítások az emberi életminőségre, az egyéni szabadságra és a társadalmi felelősségvállalásra.

Marshall Cahill egy technológiai fejlesztésekkel foglalkozó cég vezetője. Amikor kollégája, Howard Nicholson azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hoz egy kínos titkot, Cahill megöli őt. A titok lényege, hogy Cahill fia, Neil a hírnevét egy halott tudós ötletének ellopásával alapozta meg. Bár Mrs. Nicholson tud a botrányos ügyről, nem segíthet Columbónak, mivel Neil pszichológusaként köti a titoktartás. A nyomozó azonban más úton jut előre: egy fiatal zseni, Steve Spelberg és robotja, MM7 segítségével próbálja megoldani az ügyet a Csak még egy kérdés – a Columbo podcast legújabb epizódjában a Columbo és az MM7-es robot (1974) című részében.

Az X-Akták a 90-es évek egyik legikonikusabb sci-fi sorozata, amely az FBI két különleges ügynöke, Fox Mulder és Dana Scully paranormális eseteit követte nyomon. A sorozat 1993-as indulása óta kultikus rajongótáborra tett szert, és számtalan érdekesség, legenda és kulisszatitok kering róla. Sokan tudják például, hogy "Az igazság odaát van!" szlogen gyakran feltűnik, vagy hogy a főcímzenéjének fütyülős dallama mindenkit kiráz a hideg. De még a legelhivatottabb X-Akták rajongóknak is tartogat meglepetéseket a sorozat története. Az alábbiakban 10 kevésbé ismert, de igazán érdekes (spoilereket is tartalmazó) tényt gyűjtöttünk össze az X-Aktákról, amelyek valóban hozzáadott értéket jelenthetnek minden fanatikusnak és érdeklődőnek. Készülj fel néhány döbbenetes kulisszatitokra és történetre, amit talán még te sem ismertél!

Mulder és Scully egy tesztpilóta, Bob Budahas eltűnése és mentális összeomlása ügyében nyomoznak. Kiderül, hogy történt már hasonló eset a rejtélyes katonai bázison, amelynek az FBI speciális térképén sincs nyoma. Mulder azt gyanítja, hogy idegen technológiát fejlesztenek, miközben Scully orvosi magyarázatokat keres. Egy titokzatos férfi figyelmezteti Muldert, valamint megerősíti őt abban, hogy az amerikai kormány valóban rejteget valamit. A Hinni akarunk – az X-Akták podcast második részében az ikonikus sorozat A támaszpont (1993) című részét boncolgatjuk.