2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum

Pajzsvulkán a Kab-hegy lábánál

Az úrkúti őskarszt

2021. augusztus 07. - Ivanics Rieger Klaudia

Úrkút geológiailag rendkívül változatos hely. Egy 3-5 millió éves, mára természetesen halott pajzsvulkán, a Kab-hegy lábánál helyezkedik el. Ám a vulkanikus kőzetek mellett triász, jura és eocén koriak is megtalálhatók is, tele rengeteg ősmaradvánnyal, mint az ammoniteszek, a nummulitesek (Szent László pénze), tengerisünök, ostrea kagylók és radiolitesek. Emellett 2019-ig itt működött az egyetlen mangánbánya, amely éppen 100 évet élt meg. A mangánkitermelésnek köszönhetjük az Őskarsztot is.

a_legnagyobb_6-os_szamu_akna_az_oskarsztban.jpg

Ez a világon szinte egyedülálló geológiai kincs, hasonlót legközelebb Kínában, Kunming környékén láthatunk csak. De hogyan jött létre? A vidéket 250-110 millió évvel ezelőttig tenger borította, amelyből mészkő, márga és tűzkő rétegek ülepedtek le. Körülbelül 187 millió éve a tenger mélyülni kezdett a mai Úrkút területén. Végül itt alakult ki a Dunántúli-középhegység legmélyebb tengerrésze. (Ugyanígy itt található meg a legvastagabban – 500 méternyi – jura kori kőzet).

A mangán úgynevezett toarci oxigénhiányos korszakban keletkezett. Az esemény fajkipusztlást okozott a Tethys-tengerben, de a tetemek épp az oxigénhiány miatt nem bomlottak le tökéletesen, az így képződött kénhidrogén pedig megmérgezte a tengervizet. Mindez a mangánérc létrejöttét eredményezte (de ugyanekkor keletkezett az Úrkúton is gyakori "bolondok aranya", a pirit). Hogy az oxigénhiánynak milyen szerepe van azonban az ércképződésben, az máig sem tisztázott.

Ugyanekkor kezdett a terület karsztosodni, miközben a vízből mangánérc vált ki a mészkő kioldódott mélyedéseibe. E folyamatokat a tengerfenék változatos domborzata is befolyásolta. A mélyülés és az üledékek lerakódása azonban nem volt folytonos, a korai jurakorban azt megszakította egy, körülbelül 10 millió éves szünet. A tenger mélyén a mészkőréteg oldódni kezdett, a mélyedésekben oxidos érc vált ki. 110 millió éve a terület felszínre került. A kéregmozgások hatására meggyűrődött, az akkor még trópusi éghajlaton pedig megindult a felszín karsztosodása, a karbonátos mangán oxidálódott, áthalmozott telepeket hozva létre. E folyamat még kétszer ismétlődött meg, 85 illetve 65-50 millió éve.

az_oskarszt_leglatvanyosabb_resze_a_6-os_akna.jpg

Az eocénben, 50 millió éve mocsári üledék képződött az akkor már kiemelkedő szárazföldön, melyben rétegekben szén rakódott le. Végül mindezeknek köszönhető ma a Csárda-hegyi őskarszt. A mai formája azonban végül emberi beavatkozás hatására alakult ki. A mangánércet véletlenül fedezték fel itt. Az eocén szénrétegekről már tudtak. Az 1910-es években az első aknát mélyíteni kezdték szénkutatás céljából. de közben rátaláltak a mangánra. A mai, töbörnek nevezett karsztos formák bányászat nyomán kerültek a felszínre, mikor a munkások kézi szerszámokkal vésték ki a mangánt a kora-jura kori karsztos mészkőből.

A bányászat mára teljesen befejeződött, az Őskarsztot rég védetté nyilvánították. A hely leglátványosabb eleme a 6-os számú akna. Ez egy kétszintes gödör, melybe hosszú lépcsősor vezet le. Ereszkedés közben megfigyelhetjük az akna oldalán látható töbröket, az alján állva pedig olyan érzésünk támadhat, mintha a ismét a jura korban lennénk – már csak a dinoszauruszok hiányoznak... De miért nevezzük a területet őskarsztnak? Ennek oka a következő: a ma látható karsztos formákat, töbröket évmilliókkal ezelőtti éghajlat és felszíni erő formálta. A rátelepült fiatalabb üledékek megóvták a lepusztulástól, de titokban is tartották, míg emberi kezek nyomán fel nem tárult a mai úrkúti Csárda-hegyi Őskarszt.

(forrás: Pocsai Tamás és Sasvári Ágoston: Úrkút, Csárda-hegy természetvédelmi terület tanösvény vezetőfüzet, Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, 2005.)

emTV.hu // fotók: Ivanics-Rieger Klaudia

post_donate.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr8516625376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása