A Sokolébresztőben vendégünkkel, Orha Zoltán csillagásszal, újságíróval, és a tévés tudományos ismeretterjesztés jelentős alakjával talán legkedvesebb témájáról beszélgettünk. Ez pedig nem lehetett más, mint Kulin Györgynek (1905 – 1989), mindenki Gyurka bácsijának az elképesztően sokoldalú munkássága: a magyarországi amatőrcsillagászat megteremtésétől a távcsőtükrök csiszolásán és kisbolygók felfedezésén át a sci-fi regényírásig és azon túl.
Nem az első, és feltehetőleg nem is az utolsó alkalom volt, hogy a Parallaxis Univerzum valamelyik műsorát Kulin emlékének szenteltük. Így tettünk 2021-ben is, amikor Gyurka bácsi életének fontosabb állomásait, családi hátterét, tudományos pályáját, sci-fi írói produktumait, az áltudományok elleni kérlelhetetlen, ugyanakkor mindig barátságos megközelítésű küzdelmeit boncolgattuk a Kulin-életmű egyes részeiről könyvet, könyvfejezetet is jegyző Rezsabek Nándorral és Kulin Eszterrel, kémia- és fizikatanárral, hősünk lányával.
Valóban nem túlzás őt – ahogy mostani vendégünk, Orha Zoltán is tette annak idején remek 2003-as dokumentumfilmjében – "Az égbolt apostolának" nevezni, hiszen valódi prófétai lelkesedéssel, a téma és a fiatalság iránti lankadatlan szeretettel terjesztette a világnézetformáló "Galilei-élményt" az ország minden sarkából levelet író vagy a Sánc utcai csillagvizsgálóba ellátogató gyerekek között, s szervezői és írói tevékenységével sínre tette az évtizedeken át szinte példátlanul aktív magyarországi amatőrcsillagászatot, bőven megelőzve a nemzetközi trendeket. Ahogy az e sorok írásakor a kezem ügyébe került A nagy világmindenség című 1961-es könyvében írta: "aki még nem tette, ne mulassza el: álljon meg a tiszta látóhatárú Alföldön, vagy egy hegytetőn, ahonnan megszakítatlan kört alkot a láthatár, és a fejünk feletti zenitig semmi nem gátolja a kilátást. Csodálatos élményben lesz része. Úgy érzi az ember, mintha börtönéből szabadulna szelleme. Nehéz elnyomni az érzéseket és gondolatokat, amelyek ilyenkor meglepnek bennünket."
Hatását mi sem illusztrálja jobban, mint hogy adásunk hétfői Tilos Rádiós sugárzása óta egyre csak érkeznek az emaiek és telefonok személyes beszámolókkal: felhívott minket Gyurka bácsi egyik első szakköröse, aki már a hetvenes éveiben jár, de máig a legnagyobb szeretettel emlegeti Kulin pedagógiai érzékét, emberszeretét és focitudását. Másvalaki így ír: "Én a kis matematikusok körébe jártam az urániába, (1967-68 környékén) és ott láttam Kulin Györgyöt; nem pontosan tudtuk ki ő, mert nem csillagászkodni mentünk, de a kék köpenyében mindig ott dolgozott valamin. Az Uránia csillagvizsgáló egy csodálatos hely volt..." illetve, ahogy többen is megjegyezték: "olyan jó volt hallgatni, és feleleveníteni az emlékeket."
Orha Zoltán, büszke és hálás Kulin-tanítvány pedig megtisztelt minket azzal, hogy a védjegyévé vált megalapozott, érthető és érdekes módján meséljen nekünk egy gyorsan elszaladó ötven-egynéhány percnyit minderről. Bárcsak méltóképpen folytatódhatna társadalmunk "kozmikus tudatra ébresztésének" az a folyamata, amit Kulin György elkezdett immár több, mint nyolc évtizede. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: kulincsillagda.hu
