2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Újabb félmillió csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

A munkában nyolc hazai kutató is részt vett

2023. október 11. - emTV.hu

Új tudományos eredményeket tett közzé a galaxisunkról és azon túlról is az európai Gaia űrmisszió. A csillagászok többek között újabb félmillió csillagot katalogizáltak egy sűrű csillaghalmazban, azonosítottak csaknem négyszáz lehetséges kozmikus lencsét, és több mint százötvenezer kisbolygó pozícióját pontosították a Naprendszerben – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden az MTI-vel.

gaia_mapping_the_stars_of_the_milky_way_pillars.jpg

A közlemény szerint a Gaia asztrometriai űrobszervatórium számtalan dimenzióban térképezi fel a galaxisunkat és környezetét, a minden korábbinál nagyságrendekkel pontosabb csillagkatalóguson dolgozva. Segítségével nagyon részletes képet kaphatunk helyünkről az Univerzumban, és a rengeteg különböző típusú égitest működéséről körülöttünk.

Most újabb tudományos eredményeket közölt a programban közreműködő több mint négyszáz csillagász, akik immár csaknem három évnyi megfigyelési adatot dolgoztak fel. A konzorcium munkájában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének nyolc kutatója is részt vett.

Mint a kutatók írták, az új adatok izgalmas és váratlan tudományos eredményeket hoztak magukkal, amelyek messze meghaladják a Gaia űrtávcső eredetileg tervezett képességeit is.

"Csak az omega Centauriban félmillió új csillagot találtunk, amelyeket eddig a Gaia nem látott - és ez csak egyetlen halmaz!" – számolt be a közleményben Katja Weingill, németországi Leibniz-Institute for Astrophysics Potsdam (AIP) munkatársa és a szakcikk vezető szerzője.

A kutatók szerint az eredmények egyértelműen túlszárnyalják az űrtávcső tervezett képességeit. Az adatok segíteni fognak a csillagászoknak abban, hogy megértsék, hogyan működnek ezek a kozmikus építőelemek. Ez kulcsfontosságú lépés lesz ahhoz, hogy igazolják galaxisunk korát, meghatározzák a középpontját, kiderítsék, hogy milyen ütközéseken ment át, ellenőrizzék a galaxisok fejlődési modelljeit, és következtessenek akár magának az egész Univerzumnak a korára is.

Bár a Gaia nem kozmológiai célokra készült, új eredményei kitekintenek a távoli világegyetembe is. "A Gaiának köszönhetően rájöttünk, hogy az általunk látott objektumok egy része nem egyszerű csillag, még ha annak is tűnnek. Ezek valójában nagyon távoli, lencsézett kvazárok - rendkívül fényes, energikus galaxismagok, amelyeket fekete lyukak táplálnak. Most 381 erős jelöltet mutatunk be, amelyek lencsézett kvazárok lehetnek, és közülük 50 esetében ezt nagyon is valószínűnek tartjuk: ez a lista aranybánya a kozmológusok számára, és a valaha közzétett legnagyobb számú jelölt egyszerre" – magyarázta Christine Ducourant, a francia Laboratoire d'Astrophysique de Bordeaux munkatársa.

Emellett több új eredmény jelent meg a minket körülvevő izgalmas és néha rejtélyes égitestekről is. Az egyik például a Naprendszert benépesítő kisbolygókról árul el új dolgokat. Az új mérési adatok közel megkétszerezték a megfigyelési időt, lehetővé téve, hogy a kutatók hússzor pontosabban határozzák meg több mint százötvenezer kis égitest pályáját. Ez többek között bolygónk védelme szempontjából is nagyon fontos eredmény.

Egy másik szakcikkben a Tejútrendszer korongját térképezték fel, a csillagok fényében látható gyenge jeleket, a csillagok között lebegő gáz és por halvány lenyomatait felhasználva. A kutatók hatmillió csillag színképét adták össze ehhez, hatalmas adatbázist összeállítva a gyenge színképvonalakról, amelyeket még sosem vizsgáltak ilyen nagy mintán. A jel származásának felderítése segíthet majd a galaxisunkban végbemenő összetett és összefonódó fizikai és kémiai folyamatok tanulmányozásában, valamint abban, hogy jobban megértsük a csillagok között található anyag tulajdonságait.

Végül, de nem utolsósorban egy további szakcikk tízezer pulzáló és kettős vörös óriáscsillag dinamikáját mutatja be az eddig elérhető legnagyobb ilyesfajta adatbázisban. Ezek a csillagok kulcsfontosságúak a kozmikus távolságok kiszámításában, a csillagok jellemzőinek és fejlődési útjainak vizsgálatában. Az új kiadással jobban megérthetjük, hogyan változnak ezek a lenyűgöző csillagok az idő múlásával – írták.

"A Gaia egyértelműen az európai űrcsillagászat zászlóshajója. A mi részvételünk benne, ahogy más ESA missziókban is, mutatja, hogy a magyar csillagászok ott vannak a tudomány élvonalában. Nem egyszerűen felhasználjuk csak a kiadott adatokat, hanem részt veszünk az előállításukban is" – összegezte Molnár László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa és a Gaia konzorcium tagja.

Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a csillagok és a Tejútrendszer kutatására.

A Gaia előző, harmadik adatközlése 2022 júniusában jelent meg, a Tejútrendszer legrészletesebb térképét bemutatva. A következő, negyedik adatközlés legkorábban 2025 végére várható. A tervek szerint segítségével a csillagászok még pontosabban megismerhetik a csillagok színét, helyzetét és mozgását, felmérhetik a változócsillagokat és a többes csillagrendszereket, azonosíthatnak kvazárokat és galaxisokat, összegyűjthetnek új exobolygó-jelölteket.

emTV.hu // MTI // címlapkép: ESA

csik_patreon.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr2318232239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása