Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig igencsak időszerű: maga az Idő. Hogyan alakult ki a tudomány időfogalma, s milyen praktikus problémákkal szembesültek ennek során a tudósok a szökőévek bevezetésétől a relativitáselmélet paradoxonjaiig? S végül: mi ad irányt az időnek? Ilyen kérdésekre keressük a választ.
Amióta a 17. századra széles körben elterjedtek a pontos időmérő eszközök, az európai emberek fejében is egyre inkább teret hódított magának egy olyan időszemlélet, amely a korábbi diffúzabb, rugalmasabb látásmódhoz képest valamiféle absztrakt, általános, "óramű pontossággal" a világ törénéseinek háttérben egyenletesen ketyegő idő képét jelentette. A korszak nagy fizikusai, így Newton és Huygens is úgy képzelték, hogy az idő a tértől függetlenül létezik, s míg az persze számukra is világos volt, hogy a különböző helyeken álló vagy épp mozgó szemlélők a térbeli dolgokat másképp érzékelhetik, az fel sem merült bennük, hogy ugyanez érvényes lehet az időérzékelésre is. Egészen a huszadik század elejéig kellett várni arra, hogy valaki, konkrétan Albert Einstein ki merje jelenteni: a friss Michelson-Morley-féle híres interferencia-kísérlet eredményei, no meg az elektrodinamika csodálatos Maxwell-egyenleteinek szimmetria-tulajdonságai csakis úgy magyarázhatók meg, ha feladjuk a tértől függetlenül létező, a háttérben változatlanul és mindenütt egyenletesen ugyanúgy ketyegő idő koncepcióját. Megszületett tehát a speciális, majd tíz évvel később az általános relativitás elmélete, mely végleg leszámolt azzal az addigi alapvetéssel is, hogy két, nem ugyanott történő esemény egyidejűségéről objektíven lehetne nyilatkozni. Ám még ez a felkavaró, hétköznapi tapasztalatainknak ellent mondó, ám rengeteg kísérlettel igazolt leírás sem alkalmas arra, hogy választ adjon a nagy kérdésre: mitől egyirányú utca az idő? Az okozat még az einsteini elméletben sem előzheti meg az okot, de mi határozza meg az időnek magának az irányát? S miért van az, hogy míg a térben korlátlanul mozoghatunk bármelyik irányban, még az einsteini téridő-szemlélet sem engedi meg nekünk, hogy a múlt felé haladjunk? Megpróbáltuk kideríteni a legfrissebb Sokolébresztőben. Hallgassátok szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: BingAI
