Mivel Brünnben is épp lecsengőben van a vizsgaidőszak, a legújabb Sokolébresztőhöz sikerült végre Skype-közelbe hoznunk állandó szakértőnket, Werner Norbertet, aki időközben megkapta professzori kinevezését a Masaryk Egyetemen, amihez ezúton is gratulálunk. Természetesen a vizsgáztatáson és a professzorkodáson kívül sem tétlenkedik Norbi és csapata, most például egy ultraibolya űrtávcső tudományos-technikai tervezésével foglalkoznak. Az eszköz neve Quick Ultra-VIolet Kilonova surveyor (QUVIK) lenne, s ha a tervet elfogadják, néhány éven belül el is indulhat az űrbe. 

A gyomor és bélrendszeri megbetegedést okozó vírusok – ilyen például a rotavírus –, akár három napig is fertőzőképesek maradnak az édesvízben a mikroműanyagokhoz tapadva – állapították meg a Stirlingi Egyetem kutatói arra figyelmeztetve, hogy ez potenciális egészségügyi kockázatot jelent.

2018 áprilisában megvizsgáltuk a Csillagkapu sorozatok tudományos hátterét és a szériák vizuális megjelenést is, emellett pedig beszélgettünk még a fekete lyukakról és az Einstein–Rosen‑hídról, ráadásul az is kiderült, hogy Ádámnak van egy Csillagkapu: Atlantiszos tetoválása. Még több tudományos és fantasztikus élmény, valamint minden, amit a csillagkapuk fizikájáról tudni akartál a Parallaxis korábbi, felújított adásában!

Sokáig keresték a módját annak, hogyan lehetne minden egyes árucikket biztonsággal azonosítani. Először az 1930-as években lyukkártyákkal próbálkoztak, mint amilyenekkel az első számítógépek működtek, de nem voltak túl praktikusak. Aztán 1974. június 26-án az ohiói Troy egyik bevásárlóközpontjában reggel 8:01-kor egy csomag gyümölcsös rágógumit lineáris vonalkóddal olvastak be a pénztárnál, és a kereskedelem világa örökre megváltozott. A csomagoláson a ma ismert és használt klasszikus UBC típusú vonalkód szerepelt, ami éppen ma, ennek a cikknek a megjelenésekor ünnepli születésnapját.

A Bakonyi Csillagászati Egyesület örömmel jelenti be, hogy a május 7-én a Ság-hegyről indított magaslégköri ballonunk, amely az Űrbatyu III nevet viselte, hosszú hányattatás után visszakerült hozzánk – írják lapunkhoz eljutatott közleményükben.

A Parallaxis Podcast évadzáró dupla epizódjának központi témája a kezdet és a vég. Hogyan indult és hogyan fejeződhet be Világegyetemünk története? Hogyan tudnánk elképzelni az elképzelhetetlent; egy "robbanást", ami nem valahol van, hanem szó szerint mindenhol történik egyszerre? Mit mond erről a teremtés-szerű kezdetről a fizika és mit a teológia? A szokásos alapszemélyzeten kívül radikálisan megnöveltük körünkben az egy főre jutó Nobel-díjasok számát, ugyanis elfogadta meghívásunkat Brian Schmidt professzor, az az ember, akinek köszönhetően tudjuk, hogy táguló Univerzumunk elketyeg még egy darabig, ugyanis esze ágában sincs egy fordított big bang (Brian szerint: "gnab gib", magyarul leginkább "nagy reccs") módjára visszafordulva magába roskadni, hanem kifejezetten gyorsulva tágul az istenadta, mintha egy láthatatlan rejtélyes anyagfajtához tartozó energiasűrűség lökné széjjel. Ha viszont ennyire ráérünk, vajon mi minden vár ránk a következő 137 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 évben? Ezt az egyik legnépszerűbb hazai tudományos ismeretterjesztőtől, Dávid Gyula fizikustól kérdeztük meg. 

A Parallaxis 2019. februári adásának felújított változatában a USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttműködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' című epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból.

Számtalan filmben és sorozatban láttuk már, a köznyelv és popkultúra része az a bizonyos piros telefon, ami a Fehér Ház és a Kreml közötti állandó kapcsolatot volt hivatott fenttartani. Ennek ellenére nincs és nem is volt soha piros telefon, ám volt helyette valami más, valami sokkal izgalmasabb!

Kovács Mihály piarista tanár legendás Mikromatjának tökéletesen működő replikáját is kipróbálhatják a látogatók június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján, a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán, ahol ismeretterjesztő előadásokat és interaktív bemutatókat is tartanak.

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy szovjet emberes holdprogram. Ennek létét ugyan a nyolcvanas évek legvégéig tagadták a kontinensnyi ország politikusai és űrkutatói, de ma már tudjuk: a hatvanas-hetvenes években nemhogy egy, hanem mindjárt kettő olyan terv is létezett, amely azt célozta, hogy szovjet űrhajósokat juttasson a Hold közelébe. Az egyikben az L1 jelű könnyített Szojuz-űrhajót zavarták volna körbe a Hold körül, majd egyenesen vissza a Földre. Ez a koncepció olyannyira közel jutott a megvalósuláshoz, hogy a felkészített űrhajósok 1968 decemberében már leutaztak bajkonurba várva a startengedélyt a legfelsőbb körökből, mely azonban sosem érkezett meg. A Zond fedőnéven többé-kevésbé sikeres tesztrepüléseket végrehajtó L1-űrhajók elévülhetetlen érdeme azonban, hogy egy ilyen fedélzetén járták meg először földi élőlények, konkrétan teknősök égi kísérőnk térségét. Az L1-es indításához a ma Proton néven ismert hordozórakéta egy változatát, a másik, L3 jelű programhoz – melynek célja a szovjet ember holdfelszínre juttatása lett volna – pedig a még hatalmasabb, N1-rakétát használták volna. Ám e hordozóeszközök egyike sem volt éppen megbízható, főleg az utóbbi, amelynek mind a négy kísérleti startja teljes kudarccal végződött. De mit tegyen az ember, ha nem bízik annyira a rakétájában, hogy embert ültessen a hegyébe, mégis szeretné űrhajósait a Holdhoz juttatni? A szovjet szakembereknek ezzel a dilemmával is foglalkozniuk kellett, s éppen ez lett a legújabb Sokolébresztő témája.

Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – tájékoztatta a Semmelweis Egyetem az MTI-t. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat.

Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint, amit az MTI szemlézett, a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon.

Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján, amit az MTI szemlézett.

Egy korszak zárult le a Star Wars trilógia harmadik részében, melyet a kritikusok gyűlölnek, a közönség viszont nem annyira: a pörgős és akciójelenetekkel telezsúfolt utazást nem csupán önmagában, hanem az eddigi trilógiákat figyelembe véve próbáljuk értékelni, miközben arra is kitérünk, vajon mit is jelent a franchise napjaink mozis világában. A Star Wars: Skywalker kora című filmet 2020 januárjában a White Sam podcast első évadában beszéltük ki. Az adást a július 7-től hallható megújult White Sam felvezetéseként tesszük most elérhetővé a Parallaxis Univerzum csatornáin.