A Paralalxis Podcast hagyományainak megfelelően időről időre listázni támad kedvünk. Ezúttal kedvenc tudományos-fantasztikus filmjeinket illetve sorozatainkat szedtük össze és beszéltük ki, némi elkerülhetetlen spoilerezést is megengedve magunknak. Egyszer egy hetedik kerületi kocsmában azt hallottam, hogy a jó sci-fi dolga, hogy "valós megoldásokat keressen nem létező problémákra". A Klaudia és Miklós által teljesen szubjektív kritériumok alapján összeválogatott öt-öt mű mind ilyen: néhol felkavaró, elgondolkodtató, ám mindeközben szórakoztató alkotások, melyekben a fantasztikum mellett a tudomány sem vállalhatatlan.

Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel. A Földet átható kémiai szennyezés összessége ma már az emberiséget meghatározó globális ökoszisztémák stabilitását fenyegeti – idézte a tudósokat a tanulmányt ismertető The Guardian, amit az MTI szemlézett.

Csaknem huszonháromezer-hatszázan jelentkeztek űrhajósnak az Európai Űrügynökség (ESA) felhívására, közülük ezerháromszázkilencvenegy jelentkező jutott át az első pályázati fordulón – közölte a párizsi központú nemzetközi kormányközi szervezet kedden, amit az MTI szemlézett.

A sci-fi regények rajongóinak indítjuk SzubZsáner címmel új podcastsorozatunkat, bővítjük a videóink számát, és felújítjuk a korábbi epizódjainkat. Megváltozik az adományozás lehetősége is: az eddigi PayPal helyett márciustól a Patreon rendszerén lehet támogatni a Parallaxis csapatát, ahol a patronálókat különleges tartalmak várják!

A The Guardian cikke felidézte, hogy az 1980-as években felfedezett, négymilliárd éves marsi meteoritról 1996-ban megjelent, a NASA tudósai által vezetett kutatás szerzői az élet nyomaira utaló jeleket véltek felfedezni a kőzetben. Feltételezésük szerint a kőzetben talált szerves vegyületeket élőlények hagyták hátra. Ezt az állítást más tudósok kétkedve fogadták, és a kutatások az elmúlt évtizedek alatt megcáfolták a feltételezést.

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. A kutatásban az ELKH CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt.

Az amerikaiak mindenhová autóval járnak. A személygépjármű olyannyira alapvető lételeme a kontinensnyi ország lakosságának, mint a levegő, a víz, a juharszirup, vagy a kábeltévé. Neil Armstrong és Buzz Aldrin kitűzték ugyan a csillagos-sávos lobogót a Holdra már 1969-ben, de az amerikai életmód (és a tudomány) 1971 júliusában érkezett meg úgy igazán égi kísérőnkre, amikor David Scott és Jim Irwin a legelső felturbózott Apollo-küldetésen kicsomagolták kétszázkilós kis villanyautójukat a holdbéli Hadley-völgy közelében, s hozzáláttak a helyi Appenninek lélegzetelállító hegyeivel övezett társég geológiai feltárásához. Ez volt hát az első alkalom, amikor emberi lények autót vezettek a Naprendszer egy másik égitestjén, s ők tehát magától értetődően amerikaiak voltak. Ám legalább ennyire természetes, hogy ahhoz, hogy odajussanak és félelmetes tizennyolc kilométeres óránkénti sebességgel zötyöghessenek a kráterszabdalta vidéken, egy magyar gépészmérnök és egy német rakétatudós-menedzser kulcsfontosságú munkájára volt szükség. Erről szólt a legújabb Sokolébresztő.

Nemrég mi is megosztottuk a Friderikusz Show azon adásának részletét, melyben a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong volt a műsor vendége. Most felkerült a produkció azon adása is, amelyben négy évvel később, 1997-ben egy karácsonyi adás alkalmával kapcsolták élőben az orosz Mir űrállomást.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, közel 750 millió forintos, a Cápák között című RTL-es műsor eddigi történetének legnagyobb befektetési igényével érkezett. A kutató által képviselt vállalkozásnak ahhoz szükséges a befektetés, hogy a Marsra juttasson növényeket és ezáltal idővel megteremthetők lennének a földi élet feltételei.

A National Geographic új, hatrészes sorozata nosztalgikus időutazásra hív egy legendás, felejthetetlen időszakba, mely kitörölhetetlen nyomot hagyott kollektív emlékezetünkben. Melyek voltak a nyolcvanas évek Amerikájának legikonikusabb pillanatai, játékai, kütyüjei, reklámjai, gyorsételei és ruhadarabjai? Kövesd végig a tízes listát, és közben idézd fel a nyolcvanas évek Amerikájának jellegzetes ízeit, képeit, látványait és zenéit!

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált. Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment – YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó százharminc napján, mely a halálos detonációban végződött – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Amerika első űrállomása, a Skylab az Apollo-program melléktermékeként jött létre. A hatvanas években ugyanis a NASA ráeszmélt, hogy a Wernher von Braun és csapata által tervezett gigantikus Saturn–V rakéta, mely a közel negyvenöt tonnás Apollo-űrhajórendszert volt hivatva a Hold felé vezető pályára állítani, arra is alkalmas, hogy akár százhúsz tonnányi hasznos terhet, például egy lakott űrállomást a Föld körüli pályára juttassanak vele. Ráadásul az is hamar megfogalmazódott a mérnökök fejében, hogy magának a rakétának a fokozatait lehetne mindehhez lakó- és kutatómodullá alakítva felhasználni. 

1969. július 20-án az Eagle, azaz a Sas nevű holdkomp két fős személyzete landolt a Nyugalom Tengerén, s talán nincs is e bolygón olyan, aki ne tudná, hogy másnap, 1969. július 21-én az Apollo-11 küldetés során lépett először ember a Hold felszínére Neil Armstrong és Buzz Aldrin személyében. Míg a jelenleg 91 éves Aldrin a mai napig aktív, és láthatóan imád szerepelni, addig Armstrong 2012-ben bekövetkezett haláláig nem tartozott azok közé, akik gyakran adtak interjút. 1993-ban mégis ellátogatott Magyarországra, ahol Friderikusz Sándor vendége volt.