Az aktuálisan górcső alá vett filmünkben szereplő időjárási jelenségek nagy része a fizikai lehetetlenség határát súrolja, sőt nem egyszer orvul át is lépi azt. Mégis, gyakorlatilag ez lett "a klímás film", amire mindmáig sokan hivatkoznak, s amelyre (többnyire negatív kontextusban) még maguk az éghajlatkutatók is utalgatnak, amikor ismeretterjesztő előadásokat kénytelenek tartani. Bizony, ezúttal ismét egy Roland Emmerich által dirigált filmet vizsgáltunk meg tudományos szemmel, a Holnaputánt. Könyvégetés, a háttérben meghúzódó Soros-szál és az amerikai közoktatás hiányosságai a Parallaxis legújabb epizódjában!

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében, amit az MTI szemlézett.

Először találtak emberi vérben műanyag mikroszemcséket, a kutatók a vizsgált emberek majdnem nyolcvan százalékánál kimutatták a szennyezést. A felfedezés azt bizonyítja, hogy a részecskék terjednek a szervezeten belül és a szervekben is megtapadhatnak. Egészségre gyakorolt hatásukat egyelőre nem ismerjük – írta a The Guardian online kiadása csütörtökön, amit az MTI szemlézett.

A téridő görbítésén alapuló utazás több mint fantázia: Einsteintől Alcubierre-ig számos tudományos elmélet hivatkozható teljes nyugalommal, ettől függetlenül az ikerparadoxonnal, a gamma-sugárzással és a negatív energia előállításával is meg kell küzdenünk, ha a fénynél gyorsabban szeretnénk eljutni a másik galaxisban élő ismerőseinkhez. A Parallaxis Podcast 2018. februárjában megjelent első adásának felújított és átszerkesztett változatában a Star Trekben és a The Orville-ben megjelenő hajtómű technológiák elméleti hátterét vizsgáltuk.

A múlt héten kigördítették a NASA Kennedy Űrközpontjának történelmi 39B indítóállására a Space Launch System (SLS) nevű hatalmas rakétát, tetején az Orion űrhajóval. Ez az űrkomplexum legkorábban júniusban indul majd el az ember nélküli Artemis I tesztküldetésre a Hold körüli pálya felé. (Ha valaki szeretné a nevét az Orion kabinjában egy mikrocsipen megreptetni, az itt iratkozhat fel.) Természetesen az űrügynökség fejeseiben felmerült a kérdés, hogy ha már rengeteg pénzből megépült az SLS, mi mindenre lehetne még használni ezt az óriást a holdexpedíciókon kívül? A 2030-as évekre vonatkozó Decadal Survey (évtizedes felmérés) keretében többek között erre írtak ki pályázatot a tudományos közösség számára. A marylandi Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatói egy jó ötszáz oldalas tanulmányt tettek le a NASA asztalára, benne az Interstellar Probe (csillagközi szonda) terveivel, melynek célja elrepülni több száz csillagászati egységnyire a Naptól, s alaposan megvizsgálni, hogy milyen fizikai viszonyok uralkodnak abban a tartományban, ami már nem igazán tekinthető a Naprendszer részének, s ahol már a napszél se fúj. 

Az Európai Bizottság portált hozott létre az Ukrajnában dolgozó és az Ukrajnából elmenekült kutatók számára, hogy megkönnyítse hozzáférésüket az unió tudományos és kutatási kezdeményezéseihez és a támogatási lehetőségekhez – közölte a brüsszeli testület kedden.

A Parallaxis Extrában arra kerestük a választ, hogy hogy milyen eddig nem várt biztonsági kockázattal jár egy háború a nukleáris létesítményekre, illetve, hogy jelen helyzetben mennyire fenyegeti komolyan az ukrán atomlétesítmények biztonságos működését az orosz invázió. Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével beszélgettünk.

Mi itt a Parallaxis Univerzumban már 1999 óta igyekszünk szórakoztatva bemutatni a tudomány és fantasztikum világát. A Parallaxis több mint 20 éves története során számtalan magyar és külföldi kutatót láttunk vendégül, mint például Avi Loebet, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének vezetőjét, de a világ első holdkomp-pilótája, az Apollo-9 legénységének tagja, Russell Schweickart is exkluzív interjút adott a Parallaxisnak. Hamarosan pedig bemutatjuk a táguló világegyetemmel kapcsolatos kutatásai elismeréseként 2011-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Brian Schmidttel készült beszélgetést is.

2004. március 23-án indult utoljára szinkronizált Star Trek sorozat Magyarországon, akkor az Enterprise bevezető részét izgulhattuk végig. Most, tizennyolc évvel később ismét magyar nyelvű premier-tartalomnak örülhetünk, ráadásul az első eset, hogy animációs Star Trek szériát mutatnak be itthon! Húsvéthétfőn ugyanis elrajtol a kifejezetten a fiatal korosztály számára készült Star Trek: Prodigy, amely Star Trek: Protostar címmel látható majd hétköznaponként 19:25-től a Nickelodeon csatornán. A szinkron már elkészült, az emTV.hu és a Parallaxis pedig megszerezte a magyar hangok listáját.

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót – írta a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett.

Godzilla először Honda Isiró rendező 1954-es filmjében szerepelt, azóta azonban a Szörnyek királya igazi világhírnévre szert tett. Az óriásszörnyről hazájában több mint harminc film készült, mígnem 1998-ban Roland Emmerich vitte vászonra Godzilla történetének első amerikai feldolgozását. A Manhattanben randarílozó felskálázott terhes leguán kalandjai több tudományos kérdést is felvetnek, de hogy mi köze Godzillának a gravitációhoz és a kék bálnákhoz, az kiderül a legújabb Parallaxis Podcastben! Nagyon igyekeztünk tudományos szemmel megvizsgálni Emmerich alkotását, hiszen nem is olyan rég az üreges mű-Hold kapcsán annyira lehúztuk szegényt, hogy úgy éreztük, jár neki még egy esély.  

Az űrszektorhoz, az űrkutatáshoz köthető szakirányú továbbképzés indul 2022 őszén az UniSpace konzorciumnak köszönhetően, amelyben tizenhat egyetem vállalta az együttműködést. A konzorciumot bejelentő szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, bízik abban, hogy jól működő és rugalmas lesz ez a konzorcium, amely a KKM koordinálásában jött létre.

A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, negyven év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet.