Amerika első űrállomása, a Skylab az Apollo-program melléktermékeként jött létre. A hatvanas években ugyanis a NASA ráeszmélt, hogy a Wernher von Braun és csapata által tervezett gigantikus Saturn–V rakéta, mely a közel negyvenöt tonnás Apollo-űrhajórendszert volt hivatva a Hold felé vezető pályára állítani, arra is alkalmas, hogy akár százhúsz tonnányi hasznos terhet, például egy lakott űrállomást a Föld körüli pályára juttassanak vele. Ráadásul az is hamar megfogalmazódott a mérnökök fejében, hogy magának a rakétának a fokozatait lehetne mindehhez lakó- és kutatómodullá alakítva felhasználni. 

1969. július 20-án az Eagle, azaz a Sas nevű holdkomp két fős személyzete landolt a Nyugalom Tengerén, s talán nincs is e bolygón olyan, aki ne tudná, hogy másnap, 1969. július 21-én az Apollo-11 küldetés során lépett először ember a Hold felszínére Neil Armstrong és Buzz Aldrin személyében. Míg a jelenleg 91 éves Aldrin a mai napig aktív, és láthatóan imád szerepelni, addig Armstrong 2012-ben bekövetkezett haláláig nem tartozott azok közé, akik gyakran adtak interjút. 1993-ban mégis ellátogatott Magyarországra, ahol Friderikusz Sándor vendége volt.

A verzió: Nikola Tesla, fizikus, akkora zseni volt, amilyen egy évezredben csak néhány születik, s csak azért nem valósult meg minden álma például az ingyen energiáról, mert messze a kora előtt járt. B verzió: Nikola Tesla, feltaláló évtizedekkel le volt maradva a tudomány frontvonalához képest. Elutasította az elektron létezésének elképzelését, képtelenségnek tartotta a relativitáselméletet, s valójában éppen ő nem értette meg korát életének második felében. A verzió: Tesla csodálatos humanista volt, egy igazi idealista, de mégis sikerre predestinált üzletember, ám a galád nagyiparosok (konkrétan: Edison) teljesen ellehetetlenítették a működését. B verzió: Tesla összeférhetetlen, kezelhetetlen ember volt, sosem tudott csapatban játszani, s Edison cége nélkül esélye sem lett volna, hogy Amerikában bármennyire is ismertté váljon. Mi az igazság, melyik változatnak higgyünk?

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Yedioth Ahronoth hírportálja, a ynet kedden, amit az MTI szemlézett. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről.

Abszolút a Jurassic Park rajongóknak készült, gyűjtői készlet a Lego T-rex (helyesen T. rex) tombolás nevű szettje. Ebben egy körülbelül negyven centiméter magas, nyitható kapu és a filmből ismert, legalább ugyanilyen méretű T. rex, lánykori nevén Roberta található meg benne. De a készlet pikantériáját a fanservice adja. Roberta összeépítésekor a rex szívét egy apró, zöld béka adja, amolyan easter eggként, jelképezve ezzel a béka DNS-t.

Új arculattal és műsorokkal várja a nézőket január 3-tól az idén 130 milliár forintból gazdálkodó állami média M5 csatornája. A már megszokott tartalmak mellett a kultúra több területe önálló magazint kap, valamint továbbra is beszélgetések, viták és filmek lesznek a kínálatban – közölte vasárnap az MTI-vel az MTVA Sajtó- és Marketingirodája. 

A Bakonyi Csillagászati Egyesület a Schwa-Medico Kft. támogatásával alkotói pályázatot hirdet 3-12. osztályos gyerekek számára, értékes LEGO nyereményekért – írja honlapján a BCsE. A pályázatra 3-10 fős csapatok nevezését várják. A csapatok célja papírból, műanyagból, vagy egyéb anyagokból egy holdi vagy egy marsi emberek lakta telep, bázis esetleg kolónia makettjének megépítése.

"Sic itur ad astra!" – vagyis így megyünk a csillagokhoz, mondja a latin. Igen ám, de hogyan? A Naprendszerből kifelé repülő Voyager-űrszondáknak, melyek jelenleg másodpercenként 17 kilométert tesznek meg, nagyjából nyolcvanezer évbe telne, hogy a Naphoz legközelebbi csillag távolságáig jussanak. (De persze nem is abba az irányba mennek.) Fel kell tennünk hát a kérdést: ha ezúttal nem merészkedünk rá arra a vékony jégre, hogy mindenféle téridő-hajlítgató féregjáratos mutatványról fantáziáljunk, hanem csak a jól bejáratott, milliószor kísérletileg leellenőrzött fizikai törvényekből indulunk ki, milyen lehetőségeink maradnak, ha szeretnénk egy emberöltőnyi idő alatt megjárni a közeli csillagokig vezető utat oda-vissza? Atommeghajtással, magfúzióval, lézertolással vagy anyag-antianyag fotonrakétával érdemes nekivágnunk? Ezeket a kérdéseket boncolgatta az évzáró (ezúttal egyszemélyes) Sokolébresztő.  

Japán űrhajósokat akar küldeni a Holdra a 2020-as évek második felében – jelentették be kedden a japán űrügynökség (JAXA) által szervezett tanácskozáson, amelyen jelen volt Kisida Fumio kormányfő és Kobajasi Takajuki tudományos és technológiai miniszter is – jelentette az NHK japán televízió, amit az MTI szemlézett.

A NASA, az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek megértetni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon is találtak intelligens élet nyomaira – jelentette a The Western Journal című amerikai hírportál, melyet az MTI szemlézett.

Egy hajdani uralkodó családtagjainak sírjaként azonosították régészek azt a sírhelyet, amelyet a mai kelet-kínai Csianghszi tartományban tártak fel – számolt be a Dajiangwang (Tacsiangvang) helyi hírportál. Az ásatást vezető régészek beszámolója szerint a mintegy kétszázharminc négyzetméter alapterületű sírkamrában cserépedényeket, főzőüstöket és egyéb tárolásra alkalmas eszközöket, valamint babot találtak.

Többszöri halasztás után felbocsátották szombaton a James Webb űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A rakéta indítását a Spacejunkie élőben közvetítette.

Jégkorszak. Ha ezt a szakkifejezést meghalljuk, sokminden eszünkbe juthat. Például Motkány. Vagy mamutvadász őseink, az Európa közepéig lehúzódó és Kanadát laposra csiszitoló jégtakaró, esetleg a mai Bering-szorosnál száraz lábbal átgyalogló proto-amerikaiak, akikből az újvilág őslakossága lett. De legtöbbünknek szinte biztosan nem Hunyadi Mátyás "jeges" királlyá választása, vagy a kis gyufaárus lány karácsonyi története ugrik be, holott ezek is szorosan kötődnek legújabb Parallaxis podcastünk kulcsszavához. A nagy jégkorszakoknak ugyanis létezett egy késő középkori-újkori kistestvére is, melynek kulturális nyomai olyannyira belénk égtek, hogy még 2021-ben is olyannak képzelünk el egy tisztességes, békés, mérsékelt égövi karácsonyt, mint ahogy a tizennyolcadik-tizenkilencedik század korcsolyázós-szánkózós zsánerképeiről, képeslapjairól vagy épp Andersen meséiből megszokhattuk. De mi van, ha a fehér karácsony eszménye nem is a normalitás, hanem az anomália?