A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely háromszáz kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy háromszázezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek.

Здравствуйте дорогие друзья в мире российского кино, azaz üdvözlet kedves barátaink az orosz filmek mozijában! A villanyt kapcsoljuk le, vegyük elő a savanyú uborkát és a vodkát, mellé egy kis ruszlit, és kezdjünk! Это будет интересное приключение, azaz ez egy érdekes kaland lesz!

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban. A skandináv országokban az elmúlt hétvégén szintén rekordközeli hőmérsékleteteket mértek, néhány helyen 34 fokot is – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem Légkör- és Klímakutató Tudományos Intézete és a Newcastle-i Egyetem kutatói statisztikai elemzések és modellezés révén.

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt már nagyjából tízmillió éve csökkenőben volt a dinoszauruszok száma – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Richard Branson angol milliárdos július 11-én repül a világűr peremére – idézte a BBC hírportálja a bejelentést. Branson cége, a Virgin Galactic által az Egyesült Államokban két évtizede fejlesztett Unity rakéta hátsó ülésén lesz utas. Az űrjármű kilencven kilométeres magasságig fog feljutni, a fedélzetén utazók így kapnak pár percnyit a súlytalanságból, és megnézhetik a Föld görbületét.

A pareidolia egy pszichológiai jelenség, egy illozórikus érzet, melynek során például arcokat és alakzatokat vélünk felfedezni ott, ahol valójában nincs semmi ilyesmi. Biztos mindenki játszott már olyat, hogy a felhőkbe próbált valamilyen alakot belelátni. Nos, ekkor is a pareidoliának hódolt. De például ezen alapul a Rorschach-teszt is.

A Vénusz bolygó felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja.

A Tilos Rádióban kéthetente jelentkező kozmikus háttérműsorunkban ezúttal a közelmúlt számomra legkedvesebb televíziós sorozatáról, a For All Mankind címűről folyt a szó. Az Apple+ által kitermelt alternatív-történelmi alkotás két évadja egy olyan világba kalauzol el minket, amelyben 1969 nyarán nem Neil Armstrong, hanem a szovjet Alekszej Leonov lesz Földünk első küldöttje a Hold felszínén, ahol Richard Nixont első ciklusa után Ted Kennedy követi az elnökségben, vagy melyben John Lennon túléli az ellene tervezett merényletet, II. János Pál pápa viszont nem. Szóval egy nagyon ismerős, de mégis határozottan másmilyen történelembe, teret engedve sokunk kedvenc gondolatkísérletének: mi lett volna, ha az űrverseny nem "fékeződik le" a hetvenes években, hanem a megelőző évtized őrült tempójában folytatódik tovább?

Hogyan ismerjük fel az internet bugyraiból előbukkanó, sokszor a média által is felkapott, tudományosan nem megalapozott híreket? A következőkben néhány egyszerű lépésben bemutatjuk, hogy miként ne essünk az álhírek csapdájába.

Először figyeltek meg közvetlenül egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert – közölte kedden a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) az MTI-vel. Ezzel újabb hiányzó láncszemmel egészítette ki az extrém kozmikus jelenségekről alkotott ismereteinket a gravitációs hullámok detektálására létrejött LIGO-Virgo-KAGRA (LVK) együttműködés, amely az észlelést végezte és amelyben három magyar kutatócsoport is részt vesz.

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után jöttek létre a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint. A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését. Hiszen a világegyetem tágulása, és a fénysebesség miatt minél távolabbra látunk el az univerzumban, annál régebben történő dolgokat figyelhetünk meg.

“Ha ma este az égre nézünk, csodás jelenségnek leszünk szemtanúi: a Hold távcső nélkül is akkorának fog látszani, mint a telehold szabad szemmel!” Szabó M. Gyula fenti, mára szállóigévé vált mondatát gyakran felemlegetjük, ha a szuperholdról van szó. Nem véletlenül, hisz’ ebben a mondatban minden benne van, ami erről a természeti jelenségnek nem nevezhető dologról szól: a szenzáció látszata és az egyszerű, kicsit talán fapados magyarázat.