Csaknem mínusz 70 Celsius-fok volt az északi féltekén mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet mintegy harminc évvel ezelőtt rögzítettek egy grönlandi mérőállomáson – derítették ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói.

Léteztek-léteznek Naprendszerünk kutatásának fontos sorsfordító eseményei, olyanok, amelyek aztán évtizedekre meghatározzák, hogy milyen kutatási témák kerülnek előtérbe, mely célégitestek válnak az űrszondás küldetések szupersztárjaivá és melyek lesznek azok, amelyeknek "felé se néznek". Azt hiszem, mindenképpen ilyen fordulópont volt 1996-ban az ALH84001 jelű, Marsról származó bazaltmeteoritban talált lehetséges baktérium-fosszíliák felfedezése, amit nem más jelentett be, mint Bill Clinton, az USA akkori elnöke. Onnantól kezdve szinte nem múlt el olyan indítási ablak (ezek kétévente nyílnak), hogy ne indultak volna űrszondák a vörös bolygó felé. A múlt heti, túlzás nélkül szenzációsnak nevezhető bejelentés, az akár közvetett életjelekként is interpretálható foszfin-molekulák kimutatása a Vénusz felsőlégkörében is egy ilyen mérföldkő lehet, s úgy tűnik, végre visszahelyezi a kutatások reflektorfényébe méltatlanul elhanyagolt testvérbolygónkat is.

Csillagászati napokat rendez szombaton és vasárnap a Magyar Napfizikai Alapítvány a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközponttal közösen. Az eseményen szakcsillagászok osztják meg a legfrissebb napfizikai ismereteket, és az érdeklődők profi távcsővel figyelhetik meg a bolygókat – tájékoztatta a látogatóközpontot működtető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. az MTI-t.

Elkerülő manővert hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó asztronauták kedden, hogy megakadályozzanak egy űrszeméttel való ütközést – közölte a NASA amerikai űrhivatal. A két és fél perces műveletben amerikai és orosz repülésirányítók dolgoztak együtt azon, hogy az ütközés elkerülése érdekében átállítsák az állomás röppályáját és távolabb irányítsák azt – írja a Phys.org.

A koronavírus-világjárvány miatt törölte a december 10-i hagyományos stockholmi Nobel-díjátadó ünnepséget is a Nobel Alapítvány. A díjazottak kilétét október első hetében hozzák nyilvánosságra, míg a Nobel-békedíj átadását az oslói városháza helyett visszafogottabb formában az egyetemen rendezik meg.

A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak a világon az elsők között sikerült megvizsgálniuk az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel hétfőn. A közlemény szerint az öngyógyításra képes vírus az egyik legrugalmasabb biológiai organizmus lehet.

A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország északkeleti részén lévő Veneto régióban élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Egy hatalmas, Clarke nevű csillagközi üstökös tart megállíthatatlanul a Föld felé, de valami hiba csúszik a számításokba, így az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy a becsapódások elhozhatják a teljes pusztulást számunkra. A filmben a totális káosz, és tömeges pánik közepette a Gerard Butler által alakított John Garrity is menekülésre kényszerül családjával. Az elszánt férfi csak egy dolgot akar: eljuttatni szeretteit a Föld utolsó, védelmet nyújtó menedékére.

A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását, egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt. A kutatók szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Négy epizódból álló dokumentumfilm-sorozat debütált a Netflixen a Challenger űrsikló 1986-os katasztrófájáról, amely kitörölhetetlenné, a robbanás pillanatai vakuemlékké váltak egy generáció számára a tengeren túlon. A J.J. Abrams produkciós cége által készített, az Oscar-díjas dokumentumfilm-rendező, Daniel Junge és Steven Leckart által jegyzett sorozat a katasztrófa kibontakozását és utóhatásait mutatja be. A sorozat Challenger: Az utolsó repülés címmel látható a Netflixen.

Az aligátort héliumos hangon beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét – írta a BBC hírportálja pénteken.

Kedves Távoli Jövőbeli Olvasóink! Egy felhívással fordulunk hozzátok. Ajánlót kellene írni a legújabb Parallaxis Podcasthez, amiben az időutazás logikai buktatóiról, no meg különböző sci-fikben való megjelenítéséről társalgunk. Az adásban kitárgyaljuk, hogy mi mindent képzelődtek össze a regényírók és tudósok a témakörben a 19. század végétől a nemrég bemutatott Tenet című Christopher Nolan-féle idővonalakat összegubancoló filmig. Ezt a mozit amúgy tisztességesen végignéztük és (jó spoileresen) meg is beszéljük. De biztosan Ti is láttátok már valami filmmúzeum-szerűségben vagy letöltöttétek az agyatokba. Szóval mindezt tömören, de érdekesen össze kellene foglalni, meg jó lenne még bele valami idétlen időparadoxonos poén is. Mivel nekünk nem jön az ihlet, csak bennetek bízhatunk, kedves jövőbeli olvasóink! Bennetek, és abban, hogy egyszer majd csak megoldódik az időutazás problémája, s akkor két egymást követő munkanap között bárki kiugorhat egy laza egyhetes mamutszafaris-síelős élményprogramra a jégkorszakba. És ha ez az idő elérkezik, akkor Ti, akik ezt a felhívást egy számunkra még elképzelhetetlen archívumban olvassátok, utazzatok vissza 2020-ba és küldjetek emailben egy remekbe szabott műsorajánlót a 33. Parallaxis Podcastről, s a tárgyba írjátok be: "műsorajánló a jövőből". A határidő: 2020. szeptember 16, vagyis tegnap. A legjobb pályamunkát megjelentetjük pontosan ezen a helyen, itt a blogon, ebben a posztban. Az emailben ne felejtsétek el megadni egy 2020-ban élő felmenőtök vagy gyermek önmagatok elérhetőségét, hogy átadhassuk hiper-szuper ajándékotokat.

Idén október utolsó éjjelén érkezik el az a történelmi pillanat, amikor elmondhatjuk majd, hogy immár húsz éve nem telt el egyetlen perc sem, amikor az Emberiség minden tagja egy bolygón tartózkodott volna. Ugyanis 2000 október 31-én indult útnak Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) első alapszemélyzete: egy amerikai és két orosz űrhajós. Onnantól kezdve az űrállomás nőtt-nődögélt, a csapatok pedig egymásnak adták a stafétát. A 2000-ben még csupán három, busz méretű modulból (lakó- és munkaegységből) álló ISS időközben egy 450 tonnás futballpálya nagyságú monstrummá nőtte ki magát, melynek lekótere kettő Boeing 747-es belterével megegyező térfogatú, s jelenleg épp a 63. alapszemélyzet teljesít szolgálatot a fedélzetén.