Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.

A mai Szaúd-Arábia területén egy kis csapat Homo sapiens 120 ezer éve megállt, hogy élelmet szerezzen és igyon egy sekély tó vizéből, melyhez a minden mai állatnál hatalmasabb tevék, bölények és elefántok is jártak – olvasható a Science Advances aktuális számában közölt tanulmányban.

A prágai gettó mélyén zúzó mítikus Gólemtől Kempelen Farkas sakkozógépén át Pinocchio és Data parancsnokhelyettes alakján átívelő, évszázadokat felölelő gondolatfüzér bizonyítja, hogy az emberi elme már régóta készíti föl magát a nagy találkozásra. A találkozásra, amely a mostanság óvodába járó generáció életében talán végre tényleg megtörténhet, sőt esetleg már a miénkben is. A pillanatra, amikor egy hús-vér ember szemtől szemben állhat majd egy zavarbaejtően emberszerű, tudatosnak ható mesterséges teremtménnyel, egy androiddal, humanoid robottal. E "lénynek" minden reakciója emberinek tűnik majd, döntései kétségtelenül intelligensek lesznek, s mi mégis azon tanakodunk majd, hogy vajon valóban vannak-e érzései, álmai, intuíciója, vagy csak egy fejlett tanulóalgoritmus dolgozik pozitronikus agyában (bármit jelentsen is ez), melynek fő célja, hogy megtévesszen minket.

A Kanári-szigeteken lévő Gran Telescopio Canarias (GTC) űrteleszkóp és a chilei ALMA teleszkóphálózat segítségével tett felfedezéseikről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című tudományos lapban számoltak be a tudósok.

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban. A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan, aki a Santa Barbara-i Kalifornai Egyetemen kutatócsoportjával a tanulmányt készítette.

Az ősz esti égboltjának feltűnő látványossága bolygószomszédunk, a Mars. Az ókori rómaiak a háború istenségével azonosították, mely titulust minden bizonnyal vöröses színével érdemelte ki, melynek természettudományos magyarázatát a felszínén található homok jelentős vastartalma adja. Átmérője a földinek fele, légköre számunkra mérgező szén-dioxidból áll. A vörös bolygó büszkélkedhet a Naprendszer legnagyobb, bár már kihunyt tűzhányójával. Az Olympos Mons pajzsvulkán huszonkét kilométerre emelkedik a mesterségesen kijelölt marsi tengerszint fölé, és mellette valósággal eltörpülne a legmagasabb földi hegység, a Himalája a maga nyolc kilométeres csúcsaival. Két miniatűr holddal bír. Amíg a Föld és a Hold mérete közel azonos nagyságrendű, addig a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos jóval kisebb anyabolygójánál. Mindkettőt a közeli kisbolygóövből fogta be, majd kényszerítette keringésre.

Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték – derül ki a kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából.

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű.

A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején – állapította meg egy friss amerikai tanulmány. Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.

Szombaton nyílt meg a Semmelweis Egyetem 250 éves történetét bemutató kiállítás a fővárosban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látható tárlaton az orvostörténeti relikviák között helyet kapott többek között egy röntgengép a 20. század elejéről, az orvosi kar osztályozási könyve Semmelweis Ignác nevével, Lenhossék József ikerszörny-preparátuma és Hőgyes Endre állatkísérletekhez tervezett nyúlpadja is – tudatták a szervezők pénteken az MTI-vel.

Nem tudom pontosan, hogy az Interneten gyülekező klímaszkeptikus összesküvéshívők milyen érvekkel jönnek elő mostanában vélt igazuk alátámasztására. Én egyáltalán nem tartom magam klímaszkeptikusnak és nem is igazán értem, hogy mit jelent az. Nagyon meggyőző bizonyítékok sokasága támasztja alá, hogy a Föld éghajlata változóban van és hogy ennek jelenlegi alakulása nem csupán természetes folyamat, nem intézhető el kizárólag a "nem tehetünk mi itt kérem semmiről, csak épp jövünk kifelé a Jégkorszakból" mantrával. Ez világos. Viszont most azt szeretném megmutatni, hogy a klímaváltozás megértésének mélysége jelenleg még messze nem közelíti azt a szintet, mint mondjuk a "modern" (értsd: száz éves) fizika elméletei, vagy épp az evolúcióelmélet, amelyeket persze szintén támadnak önjelölt szakemberek az Internet bugyraiban. Ezért nem tartom méltányosnak, hogy a közbeszédben a "klímatagadókat" (climate change deniers) élből ugyanabba a skatulyába pakoljuk, ahol a laposföld-hívők, kreacionisták, holdraszállástagadók és hasonlók tömörülnek. (Jómagam amúgy Balatontagadó vagyok.) De azért még mindig sokkal jobban tesszük, ha hallgatunk a klímakutatókra.

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek csütörtökön mutatták be Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban.