A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél – derült ki egy új kutatásból. A Physics Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány újabb részleteket közöl arról, hogy nézhet ki - ha valóban létezik - a Naprendszer távoli határainál rejtőző égitest.
Először készült a Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép. Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a New Horizons űrszonda gyűjtötte és készítette 2015-ben, amikor elrepült a Charon mellett. A New Horizons elegendő információt gyűjtött a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez.
Sötét folt formájában láthatóak a Hajabusza-2 leszállásának nyomai az űrszondának a Ryugu kisbolygóról készült felvételén. A Japán Űrügynökség (JAXA) felvétele az első vizuális bizonyítéka annak, hogy a pénteki leszállás a kisbolygón a terveknek megfelelően haladt.
A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az újonnan azonosított égitest száznegyvenszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, és ha felfedezését hivatalosan megerősítik, ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma – adta hírül a The Guardian című brit napilap.
Kedd reggel a Sokolébresztőben a Tilos rádióban a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós, Werner Norbert, Pál András, valamint Füleki András Miles adtak a kínai űrprogramnak. Megannyi high tech dzőő és hosszú menetelés a kozmoszba! Ráhangolódásnak íme egy kis éteri muzsikaszó! Hallgasd vissza nálunk a műsort!
emTV.hu // Tilos Rádió
Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra.
A USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttműködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' című epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból állandó fizikusunk, Vincze Miklós segítségével, és nem feledkezünk meg a legfrissebb hírekről sem.
A NASA az egyik legsikeresebb és legtartósabb bolygóközi kutatásnak minősítette az Opportunity küldetését, kiemelve, hogy csaknem tizenöt éven keresztül kutatta a Mars felszínét és alapvető fontosságú munkát végezve hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai űrkutatási hivatal visszatérhessen a vörös bolyóra.
Úgy gondolom, hogy az Apollo-8 legénységének ötven évvel ezelőtti őrült útjával vált az Emberiség igazi űrutazó civilizációvá. Persze eszem ágában sincsen kisebbíteni az őket megelőző űrhajósok és az egy szem űrhajósnő (no meg persze az őket feljuttató mérnökök és munkások tízezreinek) múlhatatlan érdemeit. Ha valaki ugyan számolta még egyáltalán – az akkori lelkes űrmániás tinédzserek között minden bizonnyal voltak azért ilyenek – az Apollo-8 startja 1968. december 21-én történetesen a huszonnyolcadik alkalom volt, amikor embert szállító űrrakéta emelkedett föl a kazah sztyeppéről vagy a floridai tengerpartról. Mégis, a korábbi űrhajók inkább repültek "nagyon magasra", mint "nagyon messzire". Gagarin repülésének háromszázhuszonhét kilométeres csúcsmagassága kevesebb, mint mondjuk a Pécs-Debrecen távolság. Ez elég ahhoz, hogy az ember a saját szemével láthassa a Föld görbületét és ellásson akár ezernégyszáz kilométerre.
Számtalan elmélet látott már napvilágot az Oumuamua, a Naprendszer első csillagközi bevándorlója eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet.
A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten – írta a BBC hírportálja. Az ötezer-nyolcszáz négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább százhúszezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket.
Egyre kékebb lehet a kék bolygó: a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek ötven százalékában színváltozást okoz – írta a BBC hírportálja.
Kedd reggel a Sokolébresztőben a Tilos rádióban a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós, valamint Füleki András Miles faggatta a Japánból minap hazatért, a műsor kvázi-állandó szakértőit, Pál Andrást és Werner Norbertet a távol-keleti kisműholdas fejleményeiről. Ráadásul exkluzív interjút is hallhattok Oded Aharonsonnal, a hamarosan elstartoló Breshit izraeli holdszonda vezető kutatójával! Hallgasd vissza nálunk!
A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.
