A "mély történelem" (deep history) az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló – és amúgy messze a leghosszabb – szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Pedig szinte minden igazán fontos felfedezésünk, technikánk, koncepciónk a városoktól a keréken át a mezőgazdaságig ebből a szinte elfeledett korból származik. Felderítése leginkább a régészet, genetika és nyelvészet eszközeivel történik, de sokszor hasznos támpontot jelent ehhez a régi népek eposzainak, mondáinak vizsgálata is. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet (a Bibliából), a sumérok Gilgames-eposzát (feltárt agyagtáblákról), vagy a görögök Atlantisz-legendáját (Platón allegorikus írásaiból). Új podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Megbeszéltük Doron Nof oceanográfus elméletét a Vörös-tenger szétnyílásáról, Bill Ryan és Walter Pitman geofizikusok ötletét az Özönvízről, illetve egy friss régészeti eredményt egy komolyabb közel-keleti meteorbecsapódásról, melynek köze lehet a Bibliában Szodoma és Gomora néven szereplő városok elpusztulásához. Végül még mélyebbre ereszkedünk a múlt kútjába és azon spekulálunk, hogy a hopi indiánok mondáiban talán egy tizenháromezer éves aszteroidazápor és klímakatasztrófa homályos emlékei köszönhetnek vissza.

A Parallaxis Podcast aktuális epizódját ide kattintva különböző platformokon érheted el, töltheted le.

emTV.hu // címlapkép: Getty Images