Először adott ki panorámaképet a kínai űrügynökség a Von Kármán-kráterről, ahol űrszondája leszállt. A felvételen láthatók az űrszonda és a Jáde Nyúl 2 holdjáró részei is. A holdjáró nemrég ébredt fel a készenléti állapotból, amibe az irányítók röviddel a landolás után helyezték elővigyázatosságból, mivel akkor ért a nap a legmagasabb pontra a leszállási hely fölött. A hőmérséklet ekkor akár a kétszáz Celsius-fokot is elérhette. A kínai holdprogram (CLEP) azt közölte, hogy a Jáde Nyúl 2 állapota stabil.
A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be. Eszerint katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Kedd reggel az év első Sokolébresztőjében a Tilos rádióban a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós, valamint Pál Andrással, Werner Norberttel és természetesen Miles-szal a hatvan éve startolt impresszív szovjet "mesterséges bolygó" volt a téma, de megbeszélték azt is, hogy egy hete repült el a piszkos hómogyoró mellett a New Horizons, illetve, hogy a kínaiak már a Hold túlsó oldalán dömpereznek. Hallgasd meg nálunk az átlagosnál kissé kockulósabb adást!
Kútba eshet az orosz-amerikai Vénusz-misszió projektje, ha az amerikai fél meghívásának visszavonása miatt meghiúsul Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz szövetségi űrügynökség vezérigazgatója februárra tervezett egyesült államokbeli látogatása – jelentette ki Lev Zeljonij, az orosz tudományos akadémia űrkutatási intézetének tudományos vezetője vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
A NASA 1977-ben indított Voyager 2 űrszondája novemberben kilépett a helioszférából – a Nap által létrehozott részecskék és mágneses mezők védőbuborékjából. Akkora távolság ez, hogy a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet. A Voyager űrszondák utazásáról szól a Parallaxis Light második adása, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.
A Voyager 2 most valamivel több, mint tizennyolcmilliárd kilométerre van a Földről. A misszióban dolgozók továbbra is képesek kommunikálni a Voyager 2-vel, amikor utazásuk új szakaszába lépnek, de a fénysebességgel haladó információ nagyjából tizenhat és fél órát utazik az űrhajóig. Összehasonlításképpen, a Napból érkező fény körülbelül nyolc perc alatt éri el a Földet.
Összehasonlítva a különböző eszközökkel az űrhajó fedélzetén lévő adatokat, a kutatók meghatározták, hogy november 5-én a szonda átrepült a helioszféra külső határán. Ez határ a heliopauza, ahol a keskeny, forró szoláris szél találkozik a hideg, sűrű csillagközi közeggel. Testvére, a Voyager 1 2012-ben haladt át rajta. A Voyager 2 olyan eszközöket hordoz, amely elsősorban a csillagközi űr jellegének megfigyelését biztosítja.
A Voyager 2-nek a helioszférából való kilépésének legérdekesebb bizonyítéka a Plasma Science Experiment (plazma tudományos kísérlet, PLS) nevű műszer, amely a Voyager 1-en 1980-ban abbahagyta a munkát, jóval azelőtt, hogy a szonda átjutott volna a heliopauzán.
Egészen a közelmúltig a Voyager 2 környezete túlnyomórészt a Naptól áramló plazmával volt kitöltve. Ez a kiáramlás egy buborékot hoz létre, a helioszférát. A PLS a plazma elektromos áramát használja fel a napsugár sebességének, sűrűségének, hőmérsékletének, nyomásának és folyásának érzékelésére. A PLS a Voyager 2 fedélzetén a a napsugaras részecskék sebességének jelentős csökkenését mérte november 5-én. Ettől a naptól kezdve a műszer nem észlelt semmilyen, a Napból származó áramlást a Voyager 2 körül, ami a misszió kutatói számára biztos jele, hogy a szonda elhagyta a helioszférát.
A plazmaadatokon kívül a Voyager tudományos csapat tagjai három további fedélzeti eszköz – a kozmikus sugárzási alrendszer, az alacsony energiájú részecske eszköz és a magnetométer – méréseiben is bizonyítékot fedeztek fel, ami összhangban van azzal a következtetéssel, hogy a Voyager 2 átkelt a heliopauzán. A Voyager csapattagjai örömmel folytatják az ezen egyéb fedélzeti eszközök adatainak tanulmányozását, hogy világosabb képet kapjanak arról a környezetről, amelyen keresztül a Voyager 2 utazik.
A New Horizons-tól kapott jelek megerősítik, hogy a NASA űrszondája átrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett kedd hajnalban – jelentette kedden az amerikai űrhajózási hivatal.
Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte.
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.
Ferencz Orsolya személyében űrkutatásért felelős miniszteri biztosa lett Magyarországnak, és se szeri, se száma a cinikus kommenteknek ez ügyben. Pedig sok országban van olyasforma, vagy komolyabb űrkutatási képviselete, és korábban Magyarországnak is volt hasonló. De mekkora űripar van most hazánkban? Mi lenne számunkra a legmegfelelőbb űrstratégia? És hogy szükség van-e újabb magyar űrhajósra, kiderül a Parallaxis Light első adásából, mely műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudománnyal kapcsolatos hírek mögött.
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd. A küldetés ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni.
A Holdra szánt időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra.
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson. A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Először észlelték jelentős mértékű olvadás jeleit az eddig stabilnak vélt kelet-antarktiszi gleccserek egy részénél – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az Antarktika nagyjából kétharmadát kitevő kelet-antarktiszi régióról eddig úgy vélték a kutatók, hogy ezt a térséget kevésbé fenyegetik azok a drasztikus változások, amelyek a Nyugat-Antarktisz és az Antarktiszi-félsziget sérülékeny jégtakaróit sújtják.
