A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban.

Kedden reggel új adással jelentkezett a Tilos rádió tudományos műsora, a Sokolébresztő. Miles és Vincze Miklós, a Parallaxis podcast állandó fizikusa és műsorvezetője Pál András asztrofizikus társaságában a NASA InSight nevű, a napokban a Marsra érkezett robotgeológus űrszondájáról, annak útjáról, az irányítóközpont szerepéről, valamint sok egyéb mellett a félresikerült landolásokról is szó esett. Mutatjuk hol tudod visszahallgatni a kedd reggeli adást!

Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága érkezett Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél.

Mintegy négyszáznyolcvanötmillió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20:54-kor – közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.

Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze tizenkét nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele tizenegy nap alatt fog leesni.

A kirándulóhajókat működtető Hurtigruten társaság a halfeldolgozási melléktermékekből és egyéb szerves hulladékokból előállított biogázt cseppfolyósított formában fogja üzemanyagként használni – írta a The Guardian című brit napilap honlapja.

Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak. A Queenslandi és a St. Andrews Egyetem tudósai tizenhárom év felvételeit elemezték.

A kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel, ami azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni, hasonlóan a főemlősökhöz – állapították meg a németországi Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói, akik a Learning & Behavior című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint. Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna – idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.

A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái százkilencvenhárom ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC hírportálja.

November 26-án közép-európai idő szerint este kilenc óra körül landol a Marson az InSight űrszonda, az érdeklődők az amerikai űrkutatási hivatal honlapján és a közösségi médiaplatformokon élőben követhetik figyelemmel a műveletet – jelentette be a NASA.

David Attenborough fogja elfoglalni az "emberek székét" az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének huszonnegyedik ülésén, amelyet december 2. és 14 között tartanak a lengyelországi Katowicében – adta hírül szerdán a BBC News honlapja. A világhírű brit természettudós e menőségében beszédet is mond, amelyben az embereknek a klímaváltozásról kifejtett véleményét fogja tolmácsolni a nemzetközi tanácskozás résztvevőinek.

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News. A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom.