A Föld napjának ötletét John McConnell békeaktivista vetette fel egy UNESCO konferencián, majd egy évvel később, 1970. március 21-én, az északi féltekén a tavasz első napján tartották meg az első napot, amit ma 175 országban, köztük 1990 óta  Magyarországon is megrendeznek. 2009-ben az ENSZ április…

A Föld napjának ötvenedik évfordulóját egyedülálló műsorfolyammal ünnepli idén a National Geographic. Április 22-én világpremierrel kerül bemutatásra a Jane Goodall: A remény című dokumentumfilm is, amely a híres etológus különleges életét és munkásságát mutatja be exkluzív, ritkán látott képsorokon…

Horváth Eszter magyar fotósnak ítélték oda környezet (egyedi) kategóriában idén a World Press Photo díját az Északi-sarkvidéken kíváncsi jegesmedvékről készült fotójáért. A WPP fődíját egy japán fotós kapta a 2019. júniusi kartúmi véres tüntetések közepette készült felvételéért – jelentették be…

Az úgynevezett vörös erdő, mely a csernobili katasztrófa nyomán vállt súlyosan sugárfertőzötté. Nevét is innen kapta: az egykori zöld fenyőerdő a radioaktiv sugárzás miatt vörösesbarna árnyalatot vett fel. Ez az atomerőmű körüli harminc kilométeres zóna legszennyezettebb része. Egyes számítások…

Az Arizonai Egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumában dolgozó Jessica Barnes és kollégái két marsi meteoritot, a Northwest Africa 7034 jelzésű kőzetet, becenevén a Fekete Szépséget, valamint az ALH 84001-et (Allan Hills) vetették alá vegyi analízisnek, hogy feltárják a planéta múltját,…

Az óceánok melegedésével a tengeri állatok a sarkvidékek felé vonulnak. Egy több mint száz évet átölelő, nagyjából háromszáz állatot követő globális elemzés szerint az emlősök, planktonok, halak, növények és tengeri madarak eloszlása a klíma melegedésével változik.

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán.

Ebben a random műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött, és sajnos most az apropó a mindennapjainkat beárnyékoló koronavírus-járvány, amelynek a tudományos életre gyakorolt hatásait vitatja meg a különkiadásban a Parallaxis hármasa.

Hétfőn ismét jelentkezett a Tilos Rádión futó műsorunk a Sokolébresztő, ezúttal – az ismert okok miatt – egy házi készítésű konzervadás formájában, melybe online távkapcsolat révén csatlakozott be Pozsonyból asztrofizikus szakértő barátom Werner Norbert. A különleges alkalomhoz illően kellőképpen…

A klímaváltozás óriási hatással van világunk időjárására is: bolygónk folyamatos melegedése olyan elképesztően sajátos jelenségekkel társul, mint a tűzördög, a szárazvihar vagy a mutáns ciklonok. Talán ezek a nevek most még idegennek hatnak, de idővel kénytelen-kelletlen meg kell ismerkednünk velük.…

Nos, ismét nem bírtunk magunkkal. Bizonyára elevenen él lelkes hallgatóink emlékezetében a 2020-as évek első Parallaxis podcastje (de ha nem, erre tessék), amelyben "kedvenc" világvége-forgatókönyveinken és azok valóságtartalmán elmélkedtünk. Azóta ugyan eltelt negyed év, de maradt még ebben a…

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

A madárénekek is divatszerűen változhatnak – mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna január 19-i műsorában. A madárénekeket több éve kutató szakember elmondta: a madárénekek vizsgálatához számítógépes elemzésre van szükség,…