2024 első Sokolébresztőjének vendége Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője, az adás témája pedig a kelet-ázsiai űrfejlemények – elsősorban a mostanában sikert sikerre halmozó indiai űrprogramokra fókuszálva. Az ország a közelmúltban űrszondát küldött a Hold felszínére és a Nap vizsgálatára, miközben sikerrel halad az önálló személyzetes űrhajók kifejlesztése felé, s a közeljövő várható indiai űreseményei sem kevésbé izgalmasak.
Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy szenzációs évet zárt a világ immár legnagyobb lakosságú országa az űrtevékenységet illetően. A regionális (majd globális) nagyhatalmi státuszért folyó vetélkedésben, melyet India Kínával folytat, a szubkontinensnyi állam az űrkutatásban sem maradhat le, legalábbis így vélekedik a Modi-kormányzat. Ennek köszönhető az elmúlt évtizedben egyre inkább megfigyelhető hangsúlyeltolódás az indiai űrprioritások tekintetében. Igaz ugyan, hogy az 1,4 milliárdos lakosság számottevő része mélyszegénységben és közművek, alapvető infrastruktúra nélkül él, mégis, a korábban elsősorban az űr praktikus, közvetlen gazdasági hasznot hajtó felhasználására fókuszáló ISRO (Indian Space Research Organization, Indiai Űrkutatási Szervezet) egyre kiterjedtebb alapkutatási, sőt emberes űrhajózási programot folytat.
Ebben az elmúlt év leglátványosabb szenzációja kétségkívül az volt, hogy India simán leszálló űrszondát küldött a Holdra. Annak ellenére, hogy elsőként már 1966-ban, vagyis lassan hat évtizede elérték felszíni munkára képes emberalkotta szerkezetek a Holdat, láthatjuk, hogy ez bizony még napjainkban is bravúrszámba megy. Ha csak az elmúlt néhány évet tekintjük, elmondhatjuk, hogy a sikeres kínai leszállóegységeken kívül izraeli, orosz, japán és immár sajnos amerikai landerek is rendre kudarcot vallottak égi kísérőnknél. A Csándráján-3 azonban fényes sikert aratott, ráadásul ezzel India lett a legelső űrhatalom, amely tudományos vizsgálatokat végezhetett a Hold déli pólusvidékén, ahol minden bizonnyal a majdani holdbázisok is létesülni fognak. Erről, s persze sok más fontos fejleményről, az Aditja-L1 napszondáról, na és persze a Gágánján emberszállító űrhajó előkészületeiről is beszámoltattam Szentpéteri Lászlót. Ráadásul a műsor történetében elsőként az adást a Parallaxis szakavatott csapata videóra is rögzítette a stúdióban, így a youtube-verzióban beszélő fejeink is megcsodálhatók. Hallgassátok (és nézzétek) szeretettel!
emTV.hu // Parallaxis // képek: ISRO // cikk: Vincze Miklós
