Elon Musk amerikai üzletember rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat – közölte az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel. Mint írták, az NMHH feltett célja, hogy támogassa a "szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását.

Egy eddig nem azonosított, az egész agykéregre jellemző működési elvet írtak le kutatók, amely hozzájárul a tanulás korai fázisának sikerességéhez. A kutatás eredményei alapul szolgálhatnak egyes kórállapotok, például az autizmus és a skizofrénia kifejlődését vizsgáló kutatások tervezéséhez.

Elkészült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb kisműholdja, az MRC-100, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd. Az űreszközt a tervek szerint 2023 májusában bocsátják fel az űrbe. A kisműhold három év alatt készült el a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak együttműködésében. Nevét a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. Az MRC-100 5x5x15 centiméteres méretével a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja – olvasható a BME honlapján, amit az MTI szemlézett.

A 2018 őszén készült beszélgetés vendége volt a Csillagkapu SG1 és Atlantisz magyar hangjai, Spilák Klára (Carter), Dózsa Zoltán (Sheppard) és Turi Bálint (Ronon), valamint Házi Sándor, aki kisebb kihagyásokkal, de szinte folyamatosan hangmérnöke volt e két szériának. Egyebek mellett szó esett a rajongásról és a rajongói találkozókról, a goa'uldok hangjáról, a közönség erejéről és a szinkronok minőségéről, a technoblabláról és a beszédtechnikáról, és arról is, hogy vendégeink átlépnének-e az eseményhorizonton.

Az Elon Musk által vezetett SpaceX egy volt mérnöke életkor szerinti diszkriminációs panaszt nyújtott be a cég ellen Washington államban, azt állítva, hogy többször is kihagyták különböző lehetőségekből fiatalabb, kevésbé tapasztalt kollégák javára, és megtorlásnak vetették alá, amikor panaszt tett a cég humánerőforrás osztályán és operatív igazgatójánál – írja tudományos rovatában a The Guradian.

Pál Andrással a legújabb Sokolébresztőben megbeszéltük az ember szállítására tervezett Orion űrhajó csapból is folyó nagyszerű tesztrepülését, amely immár a Hold körüli pályán zajlik, eddig teljes sikerrel. Miért ilyen furcsa az űreszköz pályája, és hogyan teljesítenek a vele együtt startoló "potyautas" űrszondák? Sikerült-e például a japán leszállóegységnek a terveknek megfelelően "félkeményen" Holdat érni, és egy potenciális UFO felé tart-e a szintén az SLS másodlagos terhei között helyet kapó napvitorlás?

Volt egy brit magazin, a Continuum, amelyet egy azonos nevű aktivista csoport adott ki, amely tagadta a HIV/AIDS létezését.. Az áltudományos tartalmakat előnyben részesítő magazin az AIDS-tagadással, az alternatív gyógyászattal és az LMBTQ+ közösséget érdeklő témákkal foglalkozott. A lap 1992 decemberétől 2001 februárjáig jelent meg, majd megszűnt, mivel a szerkesztők is AIDS-cel összefüggő komplikációk következtében hunytak el. Ma van az AIDS Elleni Világnap.

Lord Kelvin nem hitt a repülőgépben és a röntgensugárzásban, és van, aki egykor úgy gondolta, hogy központi csillagunk szénből áll. Néha a legnagyobb elméink, legelismertebb tudósaink és gondolkodóink is tesznek olyan előrejelzéseket, amik később hibásnak bizonyulnak: 2019-es listánkban olyan jóslatokat és megnyilatkozásokat gyűjtöttünk össze, amiket később maga a tudomány cáfolt meg.

Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal a firmamentumon. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek.

A Christie's kénytelen volt lemondani egy T. rex csontvázának aukcióját, miután kétségek merültek fel a valódiságát illetően – írja tudományos rovatában a The Guardian. A közel másfél tonnás maradvány eladását néhány nappal azelőtt vonták vissza, hogy kalapács alá került volna, mivel egy ismert paleontológus aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy túlságosan hasonlít egy két évvel ezelőtt eladott T. rexéhez.

Ezúttal egy lebilincselő kalandot vizsgálunk tudományos szempontból egy a Marson ragadt űrhajósról és a túlélési ösztöneiről. Ez a Mentőexpedíció, azaz Ridley Scott filmje Matt Damon főszereplésével Andy Weir: A marsi című műve alapján. Ebben egy Mark Watney nevű űrhajóst tévedésből halottnak hisznek, ami miatt magára marad a Marson. A férfi mindent megtesz az életben maradásért; élelmiszert termel, vizet állít elő, valamint masinákat szerkeszt, hogy felkészülhessen a Mentőexpedíció fogadására.

Csütörtökön érkezik az új Parallaxis, melyben tudományos és fantasztikus szempontok alapján az öt éve készült Mentőexpedíció, avagy ha úgy jobban tetszik, a Marsi című mozit vizsgálták műsorvezetőink. A sztori szerint főhősünk a Marson ragad egyedül, így nincs más választása, mint túlélni, amíg segítség nem érkezik. Ráadásul a földi irányítással bolygónk és a Mars közötti kommunikációs időkésés miatt a valós időben történő párbeszéd sem lehetséges. Ironikus, hogy ennek a Parallaxis epizódnak a felvétele hasonló nehézségek elé állította a stábot.

Egészségügyi problémák miatt bizonytalan ideig nem vezet műsort a Parallaxis Univerzumban Ivanics-Rieger Klaudia – hirtelen távozása több podcast megjelenését is érinti. A Bakonyi Csillagászati Egyesület alapító tagja másfél éve csatlakozott az [emdé] média podcast-divíziójához, ahol eddig huszonkét Parallaxisban szerepelt, idén márciusban pedig elindította SzubZsáner című saját sci-fi könyves podcastjét is.