A Sokolébresztő legújabb élő adásában ezúttal űrtörténeti témák felé fordultunk, annak apropóján, hogy idén hatvan éve elsőként indult el a Föld körüli pályáról egy űrszonda a Mars felé. Az 1962-es szovjet Marsz–1 ugyan neve ellenére nem a legelső űreszköz volt, amit a vörös bolygó felderítésére szántak, de a korai próbálkozások közül mégiscsak ez jutott a legtovább, amikor mintegy kétszázezer kilométerre zúgott el bolygószomszédunk mellett. Más kérdés, hogy ekkor sajnos már nem működött rendesen: a rádiókapcsolat jóval korábban megszakadt vele, így nem tudott adatokat küldeni a Földre. Ám az a tény, hogy 106 millió kilométerre az anyabolygótól még üzemelt, és rádiójeleit a földi antenákkal tudták venni, akkoriban már önmagában elképesztő technikai bravúrnak számított. Sajnos azonban a szovjet-orosz Mars-program a későbbiekben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy 1971-ben szovjet leszállóegység érte el elsőként a bolygó felszínét és később is akadtak látványos részsikerek, sajnos a sorozat leginkább évtizedeken átívelő brutális pechszériaként jellemezhető. Rendetlenkedő gyorsítófokozatok, hibás földi parancsok, elmágneseződő magasságmérők, porviharok és az egész hátterében meghúzódó szovjet hiánygazdaság: ezeket a körülményeket vizsgálta az adás.