Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke 1968-ban olyat alkotott, hogy máig megemlegetjük. Nagyon nehéz azóta például úgy meghallani Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című 1896-os szimfonikus költeményének főtémáját, hogy az embernek ne önkéntelenül is a híres képsor villanjon be, amiben az öntudatra ébredő majomember diadalittasan észreveszi, hogy egy csontdarabot eszközként lehet használni. Innen pedig már csak egy snitt és néhány millió év a Föld körüli pályán üzemelő forgó űrváros. Természetesen a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) című klasszikusra gondolunk, egy valódi "emberiség-költeményre" a mozivásznon, amely azóta is meghatározza, hogy milyennek illik elképzelnünk és éreznünk azt az űrkorszakot, amelyben azóta már igencsak benne élünk. Nagyon jó kérdés, hogy mitől tudott ez a film és a vele egyidejűleg megjelent regény ikonikussá válni: vajon önmagában is ennyire erős, vagy kellett a hatáshoz az is, hogy abban az egyszeri és megismételhetetlen történelmi pillanatban született, amikor az Emberiség megtette első tétova szárnypróbálgatásait a kozmoszban. Erre legalább részválaszt tudunk adni évadnyitó podcastunkban, ugyanis adásunk mindhárom szereplője, Klaudia, Miklós és a most debütáló új műsorvezető-alaptagunk, Géza már csak életkorukból adódóan is lemaradtak az asztronautika hőskoráról. A film mégis működik, minden vontatottsága ellenére, vagy talán épp azért.

Űrös műsorunk, a Sokolébresztő legújabb adásában folytattuk Vlagyimir Mihailovics Komarov tragikus, ötvenöt évvel ezelőtti űrbéli kalandjának kitárgyalását Várhegyi Zsolttal, akivel eléggé kemény forráskritikának vettetük alá az Interneten burjánzó, vadhajtásokkal egyre gazdagodó Komarov-legendát. Előző adásunkban eljutottunk addig, hogy a félig nyitott napelempanelekkel és hibás helyzetmeghatározó rendszerrel bukdácsoló űrhajót, melyben a fedélzeti hőmérséklet az űrkezeslábasban nem éppen kellemesnek mondható 13°C-ra zuhant, a tapasztalt kozmonauta és a földi irányítás kreatív szakembergárdája szinte csodával határos módon rábírta arra, hogy visszainduljon a Föld felé. Ám a java még hátra volt.  

Egészségügyi okok miatt távozni kényszerül a 2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban és 2021-ben elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus podcast univerzum főszerkesztője és kreatív producere, Horváth Ádám Tamás. A 37 éves szakember az elmúlt héten szenvedett agyi érkatasztrófát, jelenleg kórházban ápolják.

A Robotzsaruban látottakhoz képest a vér és a leszakadt testrészek helyett ebben az alkotásban a csillaghajó gyalogság röpköd, hogy legyőzze az emberiség létét fenyegető CGI bogár hadsereget. A kemotoksz hadtest kalandjaival, és a Starship Troopers – Csillagközi invázió című mozival folytatjuk Paul Verhoeven sorozatunkat.

Űrös műsorunk, a Sokolébresztő legújabb adásában az űrmérnöki fejlesztőmunkák nehézségeit és kockázatait személyes tapasztalatai alapján is jól ismerő Várhegyi Zsolttal göngyölítettük fel a Vlagyimir Komarov űrhajós életét követelő Szojuz–1-baleset 55 évvel ezelőtti történetének részleteit. Törzshallgatóink észrevehették, hogy az elmúlt szárharminchét epizódunk közül eddig egy sem foglalkozott célzottan olyan űrrepülések történetével, amelyek tragédiába torkollottak. Ennek talán az is lehetett az oka, hogy a számunkra oly fontos történeti hitelesség elérését megnehezíti, hogy az űrbalesetek témakörében burjánzanak az összeesküvés-elméletek, vagy ami még rosszabb, az olyan mendemondák, amelyek akár igazak is lehetnének, mégsincs igazolható valóságmagjuk. Az 1967 áprilisában bekövetkezett Komarov-tragédiára különösen igaz ez: ahogy Zsolt is említette, az Interneten, de még a nyomtatott nyugati szakirodalomban is hemzsegnek a Szojuz–1-el kapcsolatos "népmesei" elemek, a repülés közben ordítva szentségelő pilótától a végső rádiós búcsúra az irányítóközpontba rendelt űrhajósfeleségig, melyek szinte bizonyosan nyugati újságírók agyszüleményei. Adásunkban megkíséreltünk rendet tenni ezekben a kérdésekben is és hitelesen felvázolni a valós eseményeket.  

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég titkos céllal pályára állított egy titkos, újra felhasználható űreszközt – írta hétfőn a Futura francia hírportál, amit az MTI szemlézett. A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Két évvel korábban bocsátott útjára utoljára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína – írja a Futura.

A "mély történelem" az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet, a sumérok Gilgames-eposzát, vagy a görögök Atlantisz-legendáját. 2019-es podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint nyolcvan helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton. Az eseményt a nagy népszerűségre való tekintettel immáron harmadik alkalommal rendezik meg az augusztusi csillaghullás időszakában. A kezdeményezés célja, hogy minél többen ismerjék meg az éjszakai égbolt csodáit – tájékoztatták az MTI-t a szervezők pénteken.

Ezúttal egy 35 éves klasszikus cyberpunk akciófilmet néztünk újra, hiszen a közeljövő Detroitjában játszódó történet olyan mozik nyomdokaiban jár, mint a Szárnyas fejvadász, és amelyet olyanok követtek, mint a Ghost in the Shell, az Akira, a Dredd bíró, A jövő szökevénye, illetve kicsit érintőlegesen a Mátrix is. Az 1987-ben bemutatott Robotzsaru aktuális adásunk témája és felütése.

A Földnek ütköző aszteroidák okozta lökéshullámok különleges gyémántszerű anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott előállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetők – derült ki egy friss kutatásából, amelynek során a magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.

Ivanics-Rieger Klaudia SzubZsáner című műsorának  augusztusi  témája Daniel Abraham és Ty Franck, azaz a James S. A. Corey írói álnevet jegyző szerzőpáros Expanse (magyarul Leviatán, avagy a televíziós sorozat után szabadon Térség) című kilenc részből álló könyvsorozata. Vendégünk pedig dr. Barna Barnabás volt, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsillagásza és az "Egy hét a csillagok alatt" című csillagászati rendezvénysorozat prokjektmenedzsere.

Tudtátok, hogy a girokopter, avagy más néven autogiro már száz éve is létezett? A helikopter elődjének felső rotorját repülés közben ráadásul nem hajtja motor. Klaudia nem rég a tapolcai repülőnapon próbálta ki ezt az izgalmas szerkezetet, a repülésről pedig egy extravideóban beszélgettünk. Az is kiderül, hogy Klaudia legközelebb milyen kalandot próbál majd ki!

Rezsabek Nándor alkalmazott környezetkutató, tudományos újságíró enyhén szólva sem ismeretlen a Parallaxis Univerzum hallgatótábora számára, hiszen a legutóbbi évadban nagyon jókat beszélgettünk vele mindenféléről, például a tudományos ismeretterjesztés buktatóiról, Kulin György munkásságáról, vagy éppen (a Harvard Avi Loebjével "súlyosbítva") a naprendszeren kívüli eredetű Oumuamua mibenlétéről, nem is említve a kitűnő tavalyi Planetocast című műsort. Mindennek fényében egészen meglepő, hogy több ismeretterjesztő és életrajzi könyvet, sőt még versesköteteket is szerzőként jegyző, mindenhez értő reneszánsz emberünket relatíve kevéssé beszéltettük egyik legnagyobb szerelméről: a meteoritikáról. Vagyis arról, hogy hogyan gyűjt, klasszifikáltat, vizsgál égi eredetű kő- és vasdarabokat egy földlakó. Honnan lehet megfejteni, hogy az Antarktisz jegén vagy épp a Szaharában begyűjtött darabkák a Naprendszer mely tájáról és mikor kerültek a Földre? Egyáltalán: hogy a viharba' tud kirepülni a Holdról, a Marsról vagy épp a Ceresről egy kövecske, s meddig kell annak bolyongania a világűrben, amíg véletlenül el nem találja ezt a nem is olyan nagy, Föld méretű céltáblát? Engem mindig is érdekelt a téma, de a végső lökést az adta, amikor egy szép napon Nándi elkezdte sorban a kezembe adni a fentebb említett bolygótestek egy-egy darabkáját budapesti lakásában. Ekkor született meg a 137. vagyis "jubileumi" Sokolébresztő témája.

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.