Űrös műsorunk, a Sokolébresztő legújabb adásában az űrmérnöki fejlesztőmunkák nehézségeit és kockázatait személyes tapasztalatai alapján is jól ismerő Várhegyi Zsolttal göngyölítettük fel a Vlagyimir Komarov űrhajós életét követelő Szojuz–1-baleset 55 évvel ezelőtti történetének részleteit. Törzshallgatóink észrevehették, hogy az elmúlt szárharminchét epizódunk közül eddig egy sem foglalkozott célzottan olyan űrrepülések történetével, amelyek tragédiába torkollottak. Ennek talán az is lehetett az oka, hogy a számunkra oly fontos történeti hitelesség elérését megnehezíti, hogy az űrbalesetek témakörében burjánzanak az összeesküvés-elméletek, vagy ami még rosszabb, az olyan mendemondák, amelyek akár igazak is lehetnének, mégsincs igazolható valóságmagjuk. Az 1967 áprilisában bekövetkezett Komarov-tragédiára különösen igaz ez: ahogy Zsolt is említette, az Interneten, de még a nyomtatott nyugati szakirodalomban is hemzsegnek a Szojuz–1-el kapcsolatos "népmesei" elemek, a repülés közben ordítva szentségelő pilótától a végső rádiós búcsúra az irányítóközpontba rendelt űrhajósfeleségig, melyek szinte bizonyosan nyugati újságírók agyszüleményei. Adásunkban megkíséreltünk rendet tenni ezekben a kérdésekben is és hitelesen felvázolni a valós eseményeket.  

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég titkos céllal pályára állított egy titkos, újra felhasználható űreszközt – írta hétfőn a Futura francia hírportál, amit az MTI szemlézett. A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Két évvel korábban bocsátott útjára utoljára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína – írja a Futura.

A "mély történelem" az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet, a sumérok Gilgames-eposzát, vagy a görögök Atlantisz-legendáját. 2019-es podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint nyolcvan helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton. Az eseményt a nagy népszerűségre való tekintettel immáron harmadik alkalommal rendezik meg az augusztusi csillaghullás időszakában. A kezdeményezés célja, hogy minél többen ismerjék meg az éjszakai égbolt csodáit – tájékoztatták az MTI-t a szervezők pénteken.

Ezúttal egy 35 éves klasszikus cyberpunk akciófilmet néztünk újra, hiszen a közeljövő Detroitjában játszódó történet olyan mozik nyomdokaiban jár, mint a Szárnyas fejvadász, és amelyet olyanok követtek, mint a Ghost in the Shell, az Akira, a Dredd bíró, A jövő szökevénye, illetve kicsit érintőlegesen a Mátrix is. Az 1987-ben bemutatott Robotzsaru aktuális adásunk témája és felütése.

A Földnek ütköző aszteroidák okozta lökéshullámok különleges gyémántszerű anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott előállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetők – derült ki egy friss kutatásából, amelynek során a magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.

Ivanics-Rieger Klaudia SzubZsáner című műsorának  augusztusi  témája Daniel Abraham és Ty Franck, azaz a James S. A. Corey írói álnevet jegyző szerzőpáros Expanse (magyarul Leviatán, avagy a televíziós sorozat után szabadon Térség) című kilenc részből álló könyvsorozata. Vendégünk pedig dr. Barna Barnabás volt, a Szegedi Tudományegyetem kutatócsillagásza és az "Egy hét a csillagok alatt" című csillagászati rendezvénysorozat prokjektmenedzsere.

Tudtátok, hogy a girokopter, avagy más néven autogiro már száz éve is létezett? A helikopter elődjének felső rotorját repülés közben ráadásul nem hajtja motor. Klaudia nem rég a tapolcai repülőnapon próbálta ki ezt az izgalmas szerkezetet, a repülésről pedig egy extravideóban beszélgettünk. Az is kiderül, hogy Klaudia legközelebb milyen kalandot próbál majd ki!

Rezsabek Nándor alkalmazott környezetkutató, tudományos újságíró enyhén szólva sem ismeretlen a Parallaxis Univerzum hallgatótábora számára, hiszen a legutóbbi évadban nagyon jókat beszélgettünk vele mindenféléről, például a tudományos ismeretterjesztés buktatóiról, Kulin György munkásságáról, vagy éppen (a Harvard Avi Loebjével "súlyosbítva") a naprendszeren kívüli eredetű Oumuamua mibenlétéről, nem is említve a kitűnő tavalyi Planetocast című műsort. Mindennek fényében egészen meglepő, hogy több ismeretterjesztő és életrajzi könyvet, sőt még versesköteteket is szerzőként jegyző, mindenhez értő reneszánsz emberünket relatíve kevéssé beszéltettük egyik legnagyobb szerelméről: a meteoritikáról. Vagyis arról, hogy hogyan gyűjt, klasszifikáltat, vizsgál égi eredetű kő- és vasdarabokat egy földlakó. Honnan lehet megfejteni, hogy az Antarktisz jegén vagy épp a Szaharában begyűjtött darabkák a Naprendszer mely tájáról és mikor kerültek a Földre? Egyáltalán: hogy a viharba' tud kirepülni a Holdról, a Marsról vagy épp a Ceresről egy kövecske, s meddig kell annak bolyongania a világűrben, amíg véletlenül el nem találja ezt a nem is olyan nagy, Föld méretű céltáblát? Engem mindig is érdekelt a téma, de a végső lökést az adta, amikor egy szép napon Nándi elkezdte sorban a kezembe adni a fentebb említett bolygótestek egy-egy darabkáját budapesti lakásában. Ekkor született meg a 137. vagyis "jubileumi" Sokolébresztő témája.

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.

Él Budapesten egy fantasztikus figura, Schuminszky Nándor, aki olyan történeteket tud mesélni az űrhajózás hőskorának főszereplőiről, mint senki más. Személyes ismerősként tekinthet több legendás kozmonautára és asztronautára, akik nem egyszer mulattak otthonában, vagy utaztak hírhedt Trabantjában. (Álljon itt az utókor számára örökül: ez alighanem a történelem első olyan NDK papírjaguárja, amelybe amerikai űrhajósok merészkedtek.)  Szerencsére néhány ilyen kalandot le is írt letehetetlen könyvében, de sokkal több maradt ki, így aztán sztorizgatásait hallgatni minden alkalommal felettébb szórakoztató. 2019-ben a Parallaxis különkiadása keretében egy jó órát beszélgethetett vele állandó fizikusunk, Miklós, ennek felújított változatát hallhatjátok újratöltve. A kellemesen csapongó diskurzus kiindulópontja pedig egyik kedvenc űrhajósunk, a 2018-ban elhunyt Magyari Béla volt, akinek életútjáról a három évvel ezelőtti felvétel idején nyílt kiállítás szülővárosában, Kiskunfélegyházán.

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez.

A rajzfilmsorozat, amihez kapcsolódott, nem volt látható magyar nyelven, így sok képregény és alakváltó játékfigura rajongó számára a mennyországot jelentette az idehaza 1990-ben a Televideó gondozásában megjelent Transformers rajzfilm. Az úgynevezett varangyos szinkronként elhíresült magyar változat dacára egy generáció számára kellemes emlék az Alakváltók, így aktuális nosztalgia adagunkat most ezzel a filmmel kapcsolatban szállítjuk.

2005-ben láttuk vendégül Vass Gábort, a tavaly januárban elhunyt legendát, aki a színházak és a tévéjátékok mellett megannyi külföldi színésznek kölcsönözte orgánumát. Talán nincs is olyan ember, aki ne ismerné, és ne szeretné hangját: a közvetlen beszélgetés során a szinkron mellett a kezdetektől a nyugdíjas éveken túlnyúlóan igyekeztünk betekintést nyújtani egy igazán kedves és humoros ember gondolataiba.