Godzilla először Honda Isiró rendező 1954-es filmjében szerepelt, azóta azonban a Szörnyek királya igazi világhírnévre szert tett. Az óriásszörnyről hazájában több mint harminc film készült, mígnem 1998-ban Roland Emmerich vitte vászonra Godzilla történetének első amerikai feldolgozását. A Manhattanben randarílozó felskálázott terhes leguán kalandjai több tudományos kérdést is felvetnek, de hogy mi köze Godzillának a gravitációhoz és a kék bálnákhoz, az kiderül a legújabb Parallaxis Podcastben! Nagyon igyekeztünk tudományos szemmel megvizsgálni Emmerich alkotását, hiszen nem is olyan rég az üreges mű-Hold kapcsán annyira lehúztuk szegényt, hogy úgy éreztük, jár neki még egy esély.  

Az űrszektorhoz, az űrkutatáshoz köthető szakirányú továbbképzés indul 2022 őszén az UniSpace konzorciumnak köszönhetően, amelyben tizenhat egyetem vállalta az együttműködést. A konzorciumot bejelentő szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, bízik abban, hogy jól működő és rugalmas lesz ez a konzorcium, amely a KKM koordinálásában jött létre.

A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, negyven év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet.

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenc tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Hatvan évvel ezelőtt a kubai rakétaválságként elhíresült szovjet-amerikai konfliktusban a világ olyan közel sodródott egy nukleáris világháborúhoz, amennyire azelőtt és azóta egyszer sem. Kennedy és Hruscsov, vagyis a két szuperhatalom első emberei azonban a megfelelő vezetőknek bizonyultak a megfelelő helyeken és néhány feszült nap után a helyzet végül konszolidálódott, a világ visszatáncolt a szakadék pereméről. Talán sose volt olyan forró a hidegháború, mint éppen akkoriban. Az 1962-es esemény időben egybeesett a legelső emberes űrrepülésekkel mindkét oldalon, s persze az űrhajósokat pályára állító rakétarendszerekről mindenki teljes joggal asszociált arra, hogy ugyanezek az eszközök csekély módosításokkal tömegpusztító fegyverekként is bevethetők lennének. Az azóta eltelt több mint fél évszázadban elszokhattunk ettől a létérzéstől, viszont teljes természetességgel figyeltük az orosz űrhajókon repülő amerikai és európai asztronauták útjait, a közös fejlesztésű űrtávcsöveket, s elsősorban a futballpálya méretű Nemzetközi Űrállomást, melyek mindennél beszédesebben hirdették, hogy az őrült nukleáris elrettentés a múlté, a hatalmas rakéták pedig főként békés célokat szolgálnak. Egészen két héttel ezelőttig. Mi lesz mostantól mindezzel? Erről szólt a legújabb Sokolébresztő. 

Tudományos konferenciát szervez a Francia Intézet a Cervantes Intézettel és az Olasz Kulturális Intézettel együttműködésben, melynek témája a nők helye a tudományágakban – közölte a Francia Intézet hétfőn az MTI-vel.

Markovics Botond, azaz írói nevén Brandon Hackett első írásait, az Én, a halhatatlan novellaciklus 2180. Kirajzás című darabját azonnal a magyar irodalmi élet egyik legnagyobb elismerésével, a fantasztikus zsánerű műveknek járó Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták 2003-ban. Az azóta már számos népszerű regénnyel büszkélkedhető ötszörös Zsoldos Péter-díjas magyar sci-fi-író, Brandon Hackett volt Ivanics-Rieger Klaudia, a Bakonyi Csillagászati Egyesület alapító tagjának vendége a SzubZsáner című új podcastünk első epizódjában.

A sztegoszaurusz egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken, amit az MTI szemlézett. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön.

A Telescopium, azaz a Távcső csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került be a hírekbe, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő, tehát kozmikus mértékben igen közeli égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. Ám azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy csillagvámpír.

Idén hetvenöt éve, hogy Gábor Dénes 1947-ben feltalálta a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el, legújabb műsorunkban pedig az ő munkásságáról is beszélgettünk, a háromdimenziós matricákon és dísztárgyakon át a Star Trek Voyager holodokiján keresztül pedig eljutottunk a világmindenség peremére, feltéve a kérdést: vajon hologram-e az univerzumunk? De mi is az a holográfia? Hogyan készít az ember hologramot? A kérdések szakszerű körüljáráshához velünk volt Magdi, aki sok egyéb mellett profi hologramtervező és persze Miklós is, aki ugyan fizikus, de a hallgatóság iránti humánus érzelmei miatt nem tartott nagyon részletes kiselőadást a visszavert és közvetlen monokromatikus fényhullámok interferenciájának fázisviszonyairól.  

A csillagászatieszköz fejlesztő és gyártó Fornax Mounts csapata bejelentette a 2021-es Fornax Mounts asztrofotó verseny nyerteseit. A zsűri közel ezer pályaműből választotta ki három kategória nyertes képeit, ezért a szervezők örömüket fejezték ki, hogy már a verseny első megrendezésekor ennyi kiváló minőségű fotó érkezett be.

A forró nyári hőmérséklet növelte a mentális betegségek miatt sürgősségi ellátásra szorulók számát Amerikában – állapította meg a témában készült eddigi legátfogóbb tanulmány. Sok millió amerikai lakos egészségügyi adatainak hosszú távú elemzése azt mutatta, hogy a legmelegebb napokon átlagosan nyolc százalékkal emelkedett a sürgősségi kórházi esetek száma.