Sok olyan, főleg klasszikusnak mondható 80-as, 90-es évekbeli kisképernyős sci-fi alkotás van, ami témáját, alapsztoriját tekintve, vagy egyéb okokból nem fér bele a Parallaxis Podcast adásaiba. Főszerkesztőnk például már négy éve kutat valami ürügy után, hogy a Szellemirtókról adás készüljön, de számos olyan film és sorozat van a filmtörténet ezen két évtizedében, amit szívesen megvitatnánk a Parallaxis Univerzumban.
Három hónap múlva lesz negyedszázada, hogy sokunknak kitörölhetetlen generációs élményt okozva, a maga kissé talán őrült, de mindenképpen vagány és formabontó leszállási technikájával lehuppant a vörös bolygóra a Mars Pathfinder űrszonda, elindítva azt a korszakot, amelyben azóta szinte minden indítási ablakban (vagyis nagyjából kétévente) indul valamiféle földi szerkezet a Mars felé. Nekem is meghatározó, ha patetikusan akarnék fogalmazni, sorsfordító pillanat volt ez. Kiskamaszként hajnalig fennmaradtunk, hogy megnézzük a CNN-en élő adásban, ahogy betöltődnek a felvételek egy másik bolygó felszínéről. Nem élhettük át, amikor Gagarin felment, meg Armstrong leszállt a Holdra, de ott volt nekünk a szupermenő Mars Pathfinder, ami több mint húsz év után az első landolást produkálta a szomszéd bolygó rozsdás felszínén.
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a kutatók végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian online kiadása, amit az MTI szemlézett.
Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a huszadik század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányt ismertetve, amit az MTI szemlézett.
Az aktuálisan górcső alá vett filmünkben szereplő időjárási jelenségek nagy része a fizikai lehetetlenség határát súrolja, sőt nem egyszer orvul át is lépi azt. Mégis, gyakorlatilag ez lett "a klímás film", amire mindmáig sokan hivatkoznak, s amelyre (többnyire negatív kontextusban) még maguk az éghajlatkutatók is utalgatnak, amikor ismeretterjesztő előadásokat kénytelenek tartani. Bizony, ezúttal ismét egy Roland Emmerich által dirigált filmet vizsgáltunk meg tudományos szemmel, a Holnaputánt. Könyvégetés, a háttérben meghúzódó Soros-szál és az amerikai közoktatás hiányosságai a Parallaxis legújabb epizódjában!
Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében, amit az MTI szemlézett.
Először találtak emberi vérben műanyag mikroszemcséket, a kutatók a vizsgált emberek majdnem nyolcvan százalékánál kimutatták a szennyezést. A felfedezés azt bizonyítja, hogy a részecskék terjednek a szervezeten belül és a szervekben is megtapadhatnak. Egészségre gyakorolt hatásukat egyelőre nem ismerjük – írta a The Guardian online kiadása csütörtökön, amit az MTI szemlézett.
A téridő görbítésén alapuló utazás több mint fantázia: Einsteintől Alcubierre-ig számos tudományos elmélet hivatkozható teljes nyugalommal, ettől függetlenül az ikerparadoxonnal, a gamma-sugárzással és a negatív energia előállításával is meg kell küzdenünk, ha a fénynél gyorsabban szeretnénk eljutni a másik galaxisban élő ismerőseinkhez. A Parallaxis Podcast 2018. februárjában megjelent első adásának felújított és átszerkesztett változatában a Star Trekben és a The Orville-ben megjelenő hajtómű technológiák elméleti hátterét vizsgáltuk.
A múlt héten kigördítették a NASA Kennedy Űrközpontjának történelmi 39B indítóállására a Space Launch System (SLS) nevű hatalmas rakétát, tetején az Orion űrhajóval. Ez az űrkomplexum legkorábban júniusban indul majd el az ember nélküli Artemis I tesztküldetésre a Hold körüli pálya felé. (Ha valaki szeretné a nevét az Orion kabinjában egy mikrocsipen megreptetni, az itt iratkozhat fel.) Természetesen az űrügynökség fejeseiben felmerült a kérdés, hogy ha már rengeteg pénzből megépült az SLS, mi mindenre lehetne még használni ezt az óriást a holdexpedíciókon kívül? A 2030-as évekre vonatkozó Decadal Survey (évtizedes felmérés) keretében többek között erre írtak ki pályázatot a tudományos közösség számára. A marylandi Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatói egy jó ötszáz oldalas tanulmányt tettek le a NASA asztalára, benne az Interstellar Probe (csillagközi szonda) terveivel, melynek célja elrepülni több száz csillagászati egységnyire a Naptól, s alaposan megvizsgálni, hogy milyen fizikai viszonyok uralkodnak abban a tartományban, ami már nem igazán tekinthető a Naprendszer részének, s ahol már a napszél se fúj.
Az Európai Bizottság portált hozott létre az Ukrajnában dolgozó és az Ukrajnából elmenekült kutatók számára, hogy megkönnyítse hozzáférésüket az unió tudományos és kutatási kezdeményezéseihez és a támogatási lehetőségekhez – közölte a brüsszeli testület kedden.
A Parallaxis Extrában arra kerestük a választ, hogy hogy milyen eddig nem várt biztonsági kockázattal jár egy háború a nukleáris létesítményekre, illetve, hogy jelen helyzetben mennyire fenyegeti komolyan az ukrán atomlétesítmények biztonságos működését az orosz invázió. Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével beszélgettünk.
Mi itt a Parallaxis Univerzumban már 1999 óta igyekszünk szórakoztatva bemutatni a tudomány és fantasztikum világát. A Parallaxis több mint 20 éves története során számtalan magyar és külföldi kutatót láttunk vendégül, mint például Avi Loebet, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének vezetőjét, de a világ első holdkomp-pilótája, az Apollo-9 legénységének tagja, Russell Schweickart is exkluzív interjút adott a Parallaxisnak. Hamarosan pedig bemutatjuk a táguló világegyetemmel kapcsolatos kutatásai elismeréseként 2011-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Brian Schmidttel készült beszélgetést is.
2004. március 23-án indult utoljára szinkronizált Star Trek sorozat Magyarországon, akkor az Enterprise bevezető részét izgulhattuk végig. Most, tizennyolc évvel később ismét magyar nyelvű premier-tartalomnak örülhetünk, ráadásul az első eset, hogy animációs Star Trek szériát mutatnak be itthon! Húsvéthétfőn ugyanis elrajtol a kifejezetten a fiatal korosztály számára készült Star Trek: Prodigy, amely Star Trek: Protostar címmel látható majd hétköznaponként 19:25-től a Nickelodeon csatornán. A szinkron már elkészült, az emTV.hu és a Parallaxis pedig megszerezte a magyar hangok listáját.
Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót – írta a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett.
