Idén hetvenöt éve, hogy Gábor Dénes 1947-ben feltalálta a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el, legújabb műsorunkban pedig az ő munkásságáról is beszélgettünk, a háromdimenziós matricákon és dísztárgyakon át a Star Trek Voyager holodokiján keresztül pedig eljutottunk a világmindenség peremére, feltéve a kérdést: vajon hologram-e az univerzumunk? De mi is az a holográfia? Hogyan készít az ember hologramot? A kérdések szakszerű körüljáráshához velünk volt Magdi, aki sok egyéb mellett profi hologramtervező és persze Miklós is, aki ugyan fizikus, de a hallgatóság iránti humánus érzelmei miatt nem tartott nagyon részletes kiselőadást a visszavert és közvetlen monokromatikus fényhullámok interferenciájának fázisviszonyairól.  

A csillagászatieszköz fejlesztő és gyártó Fornax Mounts csapata bejelentette a 2021-es Fornax Mounts asztrofotó verseny nyerteseit. A zsűri közel ezer pályaműből választotta ki három kategória nyertes képeit, ezért a szervezők örömüket fejezték ki, hogy már a verseny első megrendezésekor ennyi kiváló minőségű fotó érkezett be.

A forró nyári hőmérséklet növelte a mentális betegségek miatt sürgősségi ellátásra szorulók számát Amerikában – állapította meg a témában készült eddigi legátfogóbb tanulmány. Sok millió amerikai lakos egészségügyi adatainak hosszú távú elemzése azt mutatta, hogy a legmelegebb napokon átlagosan nyolc százalékkal emelkedett a sürgősségi kórházi esetek száma.

Ma délelőtt tíz órakor hivatalosan is elstartolt a Parallaxis Patreon oldala, ahol támogatóink számára még a premier előtt elérhetővé tesszük a Parallaxis és a SzubZsáner, valamint a a Sokolébresztő podcast-változatának legújabb epizódját – a White Sam adásait pedig hónapokkal a hivatalos megjelenés előtt hallgathatják majd patronálóink. Mindezeken felül igyekszünk minél rendszeresebben közzé tenni olyan extravideókat, amelyeket szintén csak a támogatóink érhetnek el!

Egy nagyszabású brit kutatás szerint a növényi étrenden élők tizennégy százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg rákban, mint a húsevők; a halat is fogyasztók kockázata tíz százalékkal kisebb. Az Oxfordi Egyetemnek a rákbetegség kialakulása és a húsfogyasztás közti összefüggést vizsgáló kutatócsoportja négyszázhetvenezer brit lakos adatait elemezte, a rendszeres húsevők közé azokat sorolták, akik heti több mint öt alkalommal fogyasztanak húst. Megállapították, hogy két százalékkal kisebb a rák kockázata azoknál a húsevőknél is, akik csak kis mennyiségben fogyasztanak húst.

A legújabb Sokolébresztő témájául Ukrajna űrtevékenységét választottuk. A Tilos Rádióban hétfőn élőben sugárzott adás idején még úgy tűnhetett, hogy esetleg elkerülhető a nyílt háború északkeleti szomszédunk és Oroszország között. Az események azonban időközben olyan fordulatot vettek, melynek fényében már a három nappal ezelőtti, akkor eléggé realistának tűnő helyzetértékelések is itt-ott röhejesen naivnak bizonyultak. Szívből reméljük, hogy még mindig nem elérhetetlen egy olyan jövő, amelyben az itt szóban forgó rakétákra mint a világűr békés felfedezésének csodálatos eszközeire gondolhatunk és nem mint agresszív nagyhatalmak félelmetes fegyvereire. Adásunkban elsősorban azt vizsgálgattuk, hogy milyen történeti gyökerekkel rendelkezik az ukrán Nemzeti Űrügynökség és a vele szimbiózisban műküdő Juzsnoje rakétagyár. Mi mindent adott Ukrajna, illetve az ott született tervezők, rakétamérnökök vagy épp holdjáró-távirányító "sofőrök" a szovjet-orosz űrprogramnak és a világnak?

Karikó Katalin, valamint Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói inspirálták a szájon át bevehető mRNS-vakcina megalkotásában az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóit.

Egy nemzetközi kutatócsoport összefüggést talált a tavaly Kínát sújtó óriási esőzések és a koronavírus-járvány miatti leállások között. A járvány megfékezésére elrendelt lezárások miatt hirtelen lecsökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ami kulcsszerepet játszott a 2020-as rekordmennyiségű esőzésben Kínában. Az üvegházhatású gázok és a mikroszemcsék mennyiségének mérséklődése olyan légköri változásokat hozott, amelyek intenzívebbé tették a csapadékot – írta a BBC hírportálja a Nature Communications friss számában megjelent tanulmány nyomán, amit az MTI szemlézett.

Számos rendezvénnyel, például természetvédelmi konferenciával, tudományos előadásokkal, koncerttel, kiállítással és felújított emlékművének avatásával emlékeznek meg idén szülővárosában, Kőszegen Chernel István ornitológus halálának századik évfordulójáról – közölte az MTI-vel hétfőn az Őrségi Nemzeti Parki igazgatóságának tájegységvezetője.

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során. A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Eddig ismeretlen kar nélküli dinoszauruszfajt fedeztek fel Argentínában. A koponyarész kövületének felfedezése újabb bizonyítéka a késő kréta időszak egyedülálló élővilágának – írta a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban megjelent tanulmány, amit az MTI szemlézett.

Kétezer négyzetméteren mintegy száz kiállító várja az ásvány- és ékszerkedvelőket február 26-án és 27-én Budapesten, a MOM Sport Uszoda és Rendezvényközpontban. A szervezők közleménye szerint, amit az MTI szemlézett, a rendezvény középpontjában a magnetit áll, amely a Magyarhoni Földtani Társaság Év ásványa szavazásán a legtöbb voksot kapta.

A világ tengerparti ökoszisztémáinak már csak 15,5 százaléka maradt érintetlen egy új kutatás szerint.  A Queenslandi Egyetem tudósai vezette kutatás műholdas adatok alapján állapították meg, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben károsította a világ parti régióit – számolt be róla a The Guardian, amit az MTI szemlézett.

Az ELTE kutatói Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában, a New York-i Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) STAR kísérletében vesznek részt – tájékoztatta az egyetem az MTI-t csütörtökön. Mint az ELTE közleményében olvasható, az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó RHIC részecskegyorsító 2022-ben az egyforma irányba forgatott perdülettel rendelkező protonok ütközéseit vizsgálja, hogy az alkotóelemek szerepének régóta keresett titkát megfejthessék. Az ELTE kutatói többek között az adatfelvételbe csatlakoztak be.