A Sokolébresztő hétfői rendhagyó adásában Pál András fizikus-csillagász barátommal a világűr és a zene különleges kulturális kapcsolatait fejtegettük. Meghallgattuk és kielemeztük, hogy az általa levezetett bolygótörvények felhasználásával hogyan "zenésítette meg" maga Johannes Kepler a tizenhetedik században az akkor ismert Naprendszert. Továbbá elhangzanak részletek például az Uránusz bolygót felfedező Sir William Herschel zenész-csillagász egyik szimfóniájából, meghallgatjuk, hogyan fúj a szél a Marson, és bemutatjuk a történelem első űr-föld fuvoladuettjét is.    

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.

A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma, hanem olyan globális válság, amely komolyan fenyegeti az emberiséget – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár madridi sajtótájékoztatóján a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezményének jövő héten kezdődő 25. ülése (COP25) alkalmából.

A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A jelenség tizenötezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege pedig hetvenszer nagyobb a Napénál – hangzott el az M1 hétfői műsorában a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányt idézve.

Mózes valóban kettéválasztotta a Vörös-tengert, így megmentve az egyiptomiaktól szorongattatott népét? És Szodomát és Gomorát tényleg tüzes eső pusztította el lakóik bűnös életmódja miatt? Albert Lin tudós-felfedező kétrészes minisorozatában évezredes rejtélyeket igyekszik kinyomozni a legmodernebb technológiák segítségével.

A "mély történelem" (deep history) az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló – és amúgy messze a leghosszabb – szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Pedig szinte minden igazán fontos felfedezésünk, technikánk, koncepciónk a városoktól a keréken át a mezőgazdaságig ebből a szinte elfeledett korból származik. Felderítése leginkább a régészet, genetika és nyelvészet eszközeivel történik, de sokszor hasznos támpontot jelent ehhez a régi népek eposzainak, mondáinak vizsgálata is. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet (a Bibliából), a sumérok Gilgames-eposzát (feltárt agyagtáblákról), vagy a görögök Atlantisz-legendáját (Platón allegorikus írásaiból). Új podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.

Az áramlástani hasonlóság elve lehetővé teszi, hogy bolygólégkörök (és óceánok) nagyléptékű folyamatait laboratóriumi kísérletekkel modellezzük. Megfelelően beállított asztali méretű forgókádas kísérleteken keresztül sokat tanulhatunk például a földi klímaváltozás lokális (időjárási) következményeiről, a sarki fény szerkezetéről, de a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról vagy épp a Szaturnusz hatszögletű sarki örvényéről is. A Galileo Webcastben visszanézhető, a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós által megtartott előadás ilyen "planetológia- és klímamotivált" laboratóriumi modellkísérletek közelmúltbeli eredményeibe enged bepillantást.

Péntektől hetente több riporttal jelentkezik az RTL Híradó új, önálló blokkja, a Zöld Hírek. Célja, hogy minél több embert megszólítson és felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. A műsor indulása jó apropó, hogy cikksorozatunkban tovább faggassuk a hazai televíziós piac szereplőit, és ezúttal megtudjuk, mit tesz a környezetvédelem jegyében budapesti székházában az RTL Magyarország.

A Tilos rádióban kéthetente jelentkező Sokolébresztő műsorunk ezúttal a Szovjetunió űrrepülőgépes programjával foglalkozott. Ennek apropójául az szolgált, hogy éppen 31 éve indult útjára a Burán ("hóvihar"), az amerikai space shuttle-re gyanúsan, megtévesztésig hasonlító szovjet katonai űrsikló. Utasok nélküli automatikus repülése tökéletesen sikerült, s nagyot alakított a mostani legerősebb rakétánál (a piros sportkocsit Nap körüli pályára hajigáló Falcon Heavynél) lazán kétszer nagyobb teherbírású Enyergija hordozó is. Mégis, az alig három órás első próbarepülés egyben a program végét is jelentette. Az éppen darabjaira hulló állam ugyanis nem bírta, s nem is akarta már tovább finanszírozni az Enyergija-Burán rendszer működtetésének és további fejlesztésének horribilis költségeit.

Péntektől új rovattal bővül az RTL Híradója. A Zöld Hírek című rovat az RTL Híradón belül önálló tartalmi elemként, saját arculattal jelenik meg, hetente több riporttal. A szerkesztőség célja, hogy – élve az RTL Híradó kiemelkedő nézettsége adta lehetőséggel – minél több embert megszólítson és felhívja a figyelmüket a környezetvédelemre és a klímaváltozásra.

Óvodás szülőként az ember olyan kérdések megválaszolására kényszerül, amelyeken amúgy eszébe sem jutna gondolkodni. Nálunk az elmúlt két hétben éppen Tony Wolf Mesél az erdő című klasszikus könyvsorozata a menő, ami még a 90-es években jelent meg először magyarul, és én is nagyon szerettem annak idején a köteteket, vagyis szerencsére megvoltak itthon és már a második generációt szórakoztatják. Ezekben mindenféle állatok, törpék, óriások, tündérek és hasonlók akcióznak az erdőben.

A National Geographic bejelentette, hogy 2020 márciusában világpremierrel mutatja be a kultikus Kozmosz sorozat új évadát. A műsort a neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson vezeti.  A Cosmos: Possible Worlds címet viselő új évad lenyűgöző idő- és térbeli utazásra hívja a nézőket 13.8 milliárd év kozmikus evolúcióján keresztül. A sorozat eddig feltérképezetlen területekre merészkedik: visszarepít bennünket egészen az univerzum hajnaláig, hogy onnan – évmilliárdok eseményeit elénk tárva – meg se álljon a futurisztikus 2039-es New York-i világkiállításig, sőt egészen a távoli jövő ismeretlen világáig.

Idén huszonkilencedik alkalommal adták át az IgNobel-díjakat a sokszor pusztán viccesnek látszó, de valójában teljes tudományos igényességgel születő, elgondolkodtató kutatásoknak és szabadalmaknak. Az elmúlt években több magyar díjazott is volt, köztük Dr. Gál József, aki csapatával a pingvinek székelési szokásait kutatta, s akivel exkluzív interjút készítettünk, illetve műsorunkban természetesen kibeszéltük magát a díjátadó ceremóniát, és az idei díjazott kutatásokat is.