A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer. A négyméteres teleszkópra szerelt egyedülálló spektrográf különlegessége, hogy különálló…

Fajunk olyan károkat okozhat önmagának, amelyek létezésünket veszélyeztetik. Létezhet valamilyen természeti limit, ami korlátozza egy technológiai civilizáció élettartamát? Ha nem vagyunk elég intelligensek, végül megsemmisíthetjük mindazt, ami fontos és kedves számunkra itt a Földön. Éppen ezért a…

Elkészült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb kisműholdja, az MRC-100, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd. Az űreszközt a tervek szerint 2023 májusában bocsátják fel az űrbe. A kisműhold három év alatt készült el a BME Szélessávú Hírközlés és…

Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal a firmamentumon. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek.

A Sokolébresztő aktuális adásában Pál András elmesélte, hogy mi történt az elmúlt jó fél évben kedvenc asztrofizikai kisműholdunkkal, a gammafelvillanásokat kutató GRBAlphával odafönt, hogy milyen mérnöki-informatikai problémákkal néz szembe nap mint nap egy kis kutatóműholdat üzemeltető csapat, és…

Az összeütköző csillagok gammasugár-kitörése váratlanul utat engedett a hipermasszív égitest egynapos látványának, így a csillagászoknak lehetősége nyílt megfigyelni egy "túlsúlyos" neutroncsillagot. A kutatók szerint a rejtélyes objektum megcáfol néhány csillagászati elméletet – írja tudományos…

A NASA nem rég közzétette az első részletes képeket az úttörő mélyűri bolygóvédelmi tesztről, amely során egy űrszonda egy távoli aszteroidának ütközött azzal a céllal, hogy megpróbálják megváltoztatni annak pályáját. A James Webb és a Hubble űrteleszkópok rögzítették a becsapódást a Földtől…

A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án, hétfőn. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet. A jelenség szabad szemmel is látható lesz: este nyolc óra után a keleti látóhatár felett egy igézően…

Idén közel járnak egymáshoz Naprendszerünk óriásbolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Júniusban a hajnali égen nyílt alkalom gyönyörködni a bolygófüzérben. A négy gázóriás időközben átvándorolt az esti égre, és az ősz folyamán szembenállásba kerülnek a Nappal. Ez különösen…

Extraszoláris bolygóknak, avagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a planétákat, amelyek a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig most pályázatot hirdetett húsz olyan exobolygó rendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb…

Az északi féltekén szeptemberben kezdődik a csillagászati megfigyelési szezon, amikor az éjszakák kezdenek hosszabbak lenni, megkönnyítve ezzel a csillagok és egyéb égi objektumok megfigyelését. A Jupiter és gyakorlatilag egy telihold kellemes párosával köszönthetjük az új évszakot ezen a hétvégén.

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint nyolcvan helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton. Az eseményt a nagy népszerűségre való tekintettel immáron harmadik alkalommal rendezik…

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb…